Kultúra

Áprily Lajos: Március

Brassóban született 1887-ben, iskoláit Parajdon, Székelyudvarhelyen és Kolozsvárott végezte, majd Nagyenyeden lett tanár. Jékely Zoltán költő apja, 1967-ben halt meg Budapesten. Sokak szerint mindmáig a legnagyobb erdélyi magyar költő, nemcsak életműve egésze, hanem Erdélyben született versei alapján is. Németh László olyan költőnek tartotta őt 1927-ben, aki vigyáz a lírára annak bomlása idején. Amikor átköltözött Magyarországra, Reményik Sándor (1890-1941), a költőtárs valósággal elsiratta Elmégy című versében. 

Várjuk a tavaszt, pedig tél se volt. Ezért ajánljuk most – vidám daktilusaival - Áprily Lajos talán leghíresebb versét, a Márciust. Gazdag formakultúrája, verseinek fogalmon túli sejtelmekkel játszó zeneisége, impresszionista-szimbolista vonásai a költőt az első Nyugat-nemzedék hagyományához kapcsolják. Mint műfordító is nagyon jelentős volt, világirodalmi halhatatlanokat ültetett át magyarra, s lefordította – kitűnően! - az Anyegint.

(erdei)

Séta az Idegenvezetők világnapján - AJÁNLÓ

Az egyetem főépülete

Az Idegenvezetők Klubja immár hagyományosan ingyenes programmal csatlakozik ahhoz az országos rendezvénysorozathoz, amely február utolsó vasárnapján, illetve az azt követő napokban egy-egy különleges épületben, parkban kalauzolja az érdeklődőket.

Bús Anikó: Pihenőszoba (novella)

Az alábbi novellát Bús Anikó harmadik, magánkiadásban a napokban megjelenő novelláskötetéből tárjuk olvasóink elé.

 

Pihenőszoba

Az útszéli ügy

Több mint húsz évet töltöttem el a bulvár újságírásban.

1989-ben egy véletlen találkozás után kerültem az akkor induló Mai Naphoz. Megyei munkatárs lettem, főállásban, dupla pénzzel, mint amit a Debrecen Televízióban kaptam. A legközelebbi főnököm 220 kilométerre volt tőlem, nagyon élveztem. A forrongó belpolitikai helyzetet jól használták ki az új lap tulajdonosai.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján

Labor

Gyémántdiplomát édesapámnak…már csak én adhatok. Annyi elnémított év után, hasonló kusza utakat bejárva. A Fiú vagyok, a sok közül egy, ki most szólal meg, e rendszerváltás utáni háborítatlan háborús légkörben, egyedül maradva, Apjáért, akit elárultak, aki semmiért félt egész életében, aki névtelen volt szeretteiért, aki nekik szolgált az alázkodó csendben is. Ideje visszaadni a tartozást Neked Édesapám, sorsod igaz krónikájával. Ez az én gyémánt diplomám Neked. Isten nyugosztaljon mindörökké….

Semmiért egészen

A teljes neve Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31.Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) volt a Kossuth-díjas költőnek, műfordítónak, a modern magyar líra nagy alakjának. Ősei kálvinista papok és tanítók voltak. A család Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől nemességet kapott „gáborjáni” előnévvel. Iskoláit Balassagyarmaton, Debrecenben és Budapesten  végezte.

Legendássá vált az a verse (a versben a kis eset), hogy Debrecenben – egy diákgyermek álmodozó szemével - Óriásnak olvasta az órást a mester műhelyének ajtaján. Nagy szellemi-lelki utat tett meg az ifjonti mestermásoló strófáktól a mélyfilozofikus versekig, meg az olyan nyomasztó-zsarnoki szerelmes költeményekig, mint a Semmiért egészen, amit az ő előadásában is ismerhetünk – egy régi rádiófelvételnek köszönhetően.

Miben is hihetnék másban, mint az anyagban? – ez volt a világnézete, legalábbis egy időben. Sokszor irtózatos magánynak élte meg az életet, kortársait, „barátait” nemigen tudta elviselni. A Semmiért egészen az olyan igazságtalan-hímsovén szerelmi versek közé tartozik, mint Adytól az Elbocsátó szép üzenet. 

(erdei)

Ballada a senki fiáról - Hobo Faludy estje

Hobo meghívója

Két, istentől elrugaszkodott ember lelki találkozásának lehettek szemtanúi azok, akik február 20-án este a Déri Múzeumban megnézték Hobo Faludy estjét.

Személyes emlékek Csala Zsuzsáról

Csala Zsuzsa

Magyarország EU csatlakozása környékén a nádudvari túró népszerűsítése okán országos Road showt szerveztem. Felkerestük a megyeszékhelyek nagyobb bevásárlóközpontjait, és játékos műsor keretében kóstoltattuk az egyébként kiváló minőségű terméket a helyiekkel. A hetes országjáró program háziasszonyának Csala Zsuzsát kértem fel. Az első munkanapon reggel hétre mentünk érte a lakására. A művésznő még Budán lakott, egy csendes II. kerületi kis utcában. Nagyon örült a felkérésnek, mert ekkor már napról napra élt, kevéske nyugdíját csak néha tudta kiegészíteni kisebb alkalmi haknikból. A Jászai Mari díjas színésznő 37 ezer forint nyugdíjat kapott. Mielőtt beszállt a ház előtt parkoló autónkba, búcsúzóul az utcai kapuban még megsimogatta Babát, termetes bernáthegyijét, amit Anettkától kapott ajándékba.

Titkos gondoskodás

A minap a város szívében sétáltam a kedvenc kreatív boltom felé, hogy a hétvégén ajándékokat gyárthassak a közeljövőben ünneplő ismerőseimnek. Egy eldugott társasház felé vitt az utam, ahol egy fiatal pár suttogására lettem figyelmes.

Megkésett fanyalgás

Tisztelt Olvasók! Örömmel töltött el a tény, miszerint február 23-án 16.39-kor, a Nóta TV műsorában felbukkant Tabáni István. Még hogy felbukkant? Énekelt is. Azt hittem, rég eltűnt a süllyesztőben, megint teremőr valamelyik fővárosi múzeumban. Nem, a magyar neurotikus könnyűzene megteremtője újra a felszínre evickélt.

Oldalak