Kultúra

Mindenki Attilája

Szabó Elemér és Szűk Balázs

A Belvárosi Közösségi Ház első emeletén rendszeres, ingyenesen látogatható filmklub indult Utolsó idők címmel, mely június 12-ig, csütörtökönként 15-től 18 óráig látogatható. Rövid bevezetővel, dokumentum- és játékfilmek projektoros vetítésével várja az érdeklődőket, s minden alkalommal szabad beszélgetések zárják a találkozókat. Moderátor: Szűk Balázs mozgókép-média szakos középiskolai tanár, mozgókép-kommunikátor, filmklub-vezető, néprajz doktorjelölt.

Feleséggé bosszulta magát

Fila Balázs

A Katyival rajtolt az idén a Vasutas Egyetértés Művelődési Központban (Faraktár utca 68.) a színházi előadások tavaszi sorozata. Csaknem teltház volt kíváncsi a Galambos Zoltán által átírt-rendezett komédiára, amelyből filmvígjáték készült, 1942 decemberében mutatták be a 94 perces énekes-zenés komédiát.

Debreceni DESZKA

Debrecen, 2014. március 5., szerda (MTI) - Amikor nyolc évvel ezelőtt elindult a kortárs magyar dráma seregszemléje, a debreceni DESZKA Fesztivál, még újdonság volt, mára viszont egyfajta színházifesztivál hálózat alakult ki Magyarországon - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára szerdán Debrecenben.

Újraindul a roma kulturális pályázat

Budapest, 2014. március 5., szerda (MTI) - Roma kulturális események megvalósítására, kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tételének támogatására 50 millió forintos keretösszeget különített el a kormányzat azon pályázaton, amelyre március 26-ig várják a beadványokat - közölte Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerdán Budapesten.

A világ legjobbjai az Apollóban

Az 1964-ben Császár Ferenc által a budapesti Filmklubban útnak indított, majd 1967-ben, dr. Veress József szervezésében Debrecenben folytatódó Szinkronfilm Szemle 1979. március 18-án anyagi okokból, 12 alkalom után (Debrecenben 9 megmérettetés volt) hivatalosan megszűnt. A későbbiekben történtek ugyan erőtlen kísérletek a feltámasztásra (pl. Debrecen, 1985), de ezek nem vezettek eredményre.  A nemzetközi filmes körökben is jegyzett rangos esemény most az 50. évfordulón, március 6. és 8. között Debrecenben újra nyitja kapuit az Apolló mozi mindhárom, digitálisan felújított termében.

Könyv Könyves Tóth Mihályról

Könyves Tóth Mihály

Nem tudom, hogy a debreceni Tóth család (amelyben egymást követték a lelkészek, mondhatni familiáris foglalkozás volt) hogyan kapta a Könyves előnevet (megkülönböztető nevet a többi Tóthtól), de nem lenne nehéz kitalálni.

Űzd a telet, busó! - a Díszpolgár beszámolója

kis busó

A világ számos pontján találhatunk helyet, ahol a tél űzése a vidámságról, táncról és legfőképpen a maskarákról szól (Riói karnevál, velencei karnevál). Ilyen a busójárás is, a mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása. Idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. Újabban a farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek maskarába, báránybundába öltöznek. A busó öltözet része a faragott maszk, gyapjúból kötött cifra harisnya, öv (ami marha kötélből áll), bocskor és egyéb kiegészítők (kereplő, kolomp és más zajkeltők). Napjaink, avagy a 21. század busói modernizálódtak (gumicsizma, fejkendő, arcvédő álarc)

Ismét lesz szinkronszemle Debrecenben

Debrecen, 2014. március 3., hétfő (MTI) - Az 1964-ben útnak indított, de a nyolcvanas években megszűnt szinkronszemle ismét életre kel Debrecenben: március 6. és 8. között, a Debreceni tavasz programsorozata keretében az Apolló moziban rendezik meg a magyarul megszólaló külföldi filmek seregszemléjét - közölte a város polgármestere hétfőn sajtótájékoztatón.

Kósa Lajos szerint a magyar szinkron a világ legszínvonalasabb szinkronja, a mostani szemlén tíz versenyfilm szerepel majd.

Nabucco-bemutató a Csokonaiban

Debrecen, 2014. február 28., péntek (MTI) - Verdi Nabucco című operáját, a Miskolci Nemzeti Színház és a debreceni Csokonai Nemzeti Színház közös produkcióját mutatták be pénteken este Debrecenben a Kodály Filharmonikusok és a helyi Abigél Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium diákjainak közreműködésével.

Áprily Lajos: Március

Brassóban született 1887-ben, iskoláit Parajdon, Székelyudvarhelyen és Kolozsvárott végezte, majd Nagyenyeden lett tanár. Jékely Zoltán költő apja, 1967-ben halt meg Budapesten. Sokak szerint mindmáig a legnagyobb erdélyi magyar költő, nemcsak életműve egésze, hanem Erdélyben született versei alapján is. Németh László olyan költőnek tartotta őt 1927-ben, aki vigyáz a lírára annak bomlása idején. Amikor átköltözött Magyarországra, Reményik Sándor (1890-1941), a költőtárs valósággal elsiratta Elmégy című versében. 

Várjuk a tavaszt, pedig tél se volt. Ezért ajánljuk most – vidám daktilusaival - Áprily Lajos talán leghíresebb versét, a Márciust. Gazdag formakultúrája, verseinek fogalmon túli sejtelmekkel játszó zeneisége, impresszionista-szimbolista vonásai a költőt az első Nyugat-nemzedék hagyományához kapcsolják. Mint műfordító is nagyon jelentős volt, világirodalmi halhatatlanokat ültetett át magyarra, s lefordította – kitűnően! - az Anyegint.

(erdei)

Oldalak