Kultúra

Mensáros László Debrecenben

Mensáros László 1969-ben

Mensáros László, a magyar színjátszás kiemelkedő alakja kétszer töltött rövidebb, hosszabb időt Debrecenben. Egyszer önszántából, máskor kényszerből.

Kultúrcsemegék Hajdúböszörményben – HÉTVÉGI AJÁNLÓ

Uzonyi Ferenc festménye

Ezen a héten a „hajdúk fővárosába” invitáljuk kedves olvasóinkat, hiszen a Magyar kultúra napjához kapcsolódóan több kiállítás nyílt és nyílik Hajdúböszörményben, igazolva azt, hogy mind a város lakóinak, mind a vezetőinek fontos a kultúra, a nemzeti érték, az öröklődő hagyomány, és nemcsak az év ezen kiemelt napján.

Teremtéstörténet

Animációs műhelymunka

A Kölcsey központ Bényi Árpád termében látható „Csak tiszta forrásból” c. kiállításon a 30 éves Kós Károly Művészeti Szakközépiskola hagyományos szakjai (képzőművész, ötvös, divat- és stílustervező, grafika és fotó) mellett, a legfiatalabb szakként a mozgókép és animáció szakirány is bemutatkozott. Az elmúlt négy tanév mozgóképes alkotásait az intézmény szaktanárai (Barna Tibor, Halmi Zsolt, Kertész Sándor, Kovács Krisztina, Nagy Sándor Zoltán) három csoportba rendezték.

A magyar kultúra napja - Régészeti kiállítás Debrecenben

Debrecen, 2014. január 21., kedd (MTI) - A Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből című régészeti vándorkiállítás bemutatja, hogy a Kárpát-medence népei meghódították a környezetüket, azaz megteremtették saját kultúrájukat - mondta Halász János kultúráért felelős államtitkár a kiállítás megnyitóján kedden a debreceni Déri Múzeumban.

 

Esküvői hangulatban

Esküvői ruhák

Házasulandókat és kísérőiket várta január 18-19-én, szombaton és vasárnap a XV. Debreceni Esküvői Kiállítás a Lovardában. Az esküvői kiállítások lényege, hogy megkönnyítik a szolgáltatók közti választást olyan formán, hogy a kínálók színe-javát felsorakoztatják szemlére. Így volt ez Debrecenben is a hétvégén, az esküvői szolgáltatók legjava képviseltette magát egy-egy pavilonban. A rendezvény segítségével rövid időn belül több szolgáltatót lehet összehasonlítani, akik kedvezményekkel, akciókkal versenyeznek a kegyeinkért.

„A haza minden előtt”

erdélyi Márta

Mint nagyon sok intézményben, a debreceni Szent József Gimnáziumban is megemlékeznek a Magyar Kultúra Napjáról. Január 22-én, szerdán 8 órától ad műsort a gimnázium Vasváry József dísztermében Erdélyi Márta versmondó, aki  a „haza és nemzettudat magyar költők verseiben” gondolat mentén válogatta az előadandó versanyagot. 

Nemzeti imádságunk a múló időben

Kölcsey szobra

Százkilencvenegy éve annak, hogy régiónk rangos lírikusa, tájhazánk, Észak-Tiszántúl költője megírta népünk-nemzetünk Himnuszát, s 2023-ban ünnepeltük a halhatatlan költői mű bicentenáriumát, azaz 200. születésnapját. 1823. január 22-én született Kölcsey Ferenc költeménye, magyarságunk öntudatának, önismeretének forrása, elsőszámú nemzeti imádságunk: a Hymnus. A legismertebb és legszentebb magyar költemény, bár valójában csupán az első versszaka közismert, mégis a legnagyobb hatással volt és van közösségi és egyéni történelemszemléletünkre, etikai beállítottságunkra.

Szokatlan kiállítás nyílik

Makoldi Sándor és alkotása

A Magyar Kultúra Napján, január 22-én, 18 órakor nyílik a debreceni MAG alkotó csoport kiállítása a Belvárosi Galériában (Debrecen, Kossuth u. 1.)  Január 29-én 17.30-19.30. között pedig az érdeklődők beszélgethetnek és műveket elemezhetnek az alkotókkal.

ByeAlex, a finnországi kultúrkövet

Magyaros vendéglátás

Nemcsak egy országban tapasztalhatjuk, hogy sok nemzet kultúrája van jelen, mivel az emberek jönnek és mennek, nyelveket beszélnek, kultúrák cserélődnek, keverednek. Debreceni diákként Finnországban töltött négy és fél hónap alatt ezen a téren szerzett tapasztalataim kiteljesedtek.

Jó nekünk a régi Himnusz

Himnusz kézirat

Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával, amely szerinte - a címerhez hasonlóan - változtatásra szorul. Kodály válasza ez volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel ez lekerült a napirendről.

A pesti folklór szerint Kodály még ezt sem átallotta mondogatni: „száradjon le a keze annak, aki hozzá mer nyúlni a Himnuszhoz”.

Oldalak