Margitka maga olyan jól ír, hogy szinte már férfi – állítólag ilyesformán dicsérte Kaffka Margitot a hímsovén Ady Endre. Nemrég hallani lehetett néhány csodálatos verset tőle a Kossuth-rádió Vers napról napra vasárnap esti műsorában. Ráckevei Anna előadásában különösen meggyőző volt, hogy Kaffka Margit lírikusként is rangosat alkotott. Ifjú kora óta írt verset, s, persze lázongókat, ő is kereste az újat, hátha ő lesz az, aki megtalálja. Korai versei Kiss József, Heltai Jenő, Makai Emil hatását mutatták. Kiss József persze örömmel közli A Hétben, de Bródy és Gárdonyi folyóiratánál, a Jövendőnél is eredményesen kopogtat. Levélben „kopogtatott”, hisz akkor Miskolcon volt tanárnő, de csakhamar sikerül az irodalmi központ közelébe kerülnie: előbb Újpesten, majd az Angyalföldön tanított. Az egzisztencialisták módján szemlélte az életet, s fájlalta, hogy a ragadozó társadalomban a nő áldozat, a védtelen leány préda. Kaffka Margittal a női méltóság igénye jelent meg irodalmunkban.
Fontos debreceni vonatkozás: a szépíróról Fülöp László irodalomtörténész írt kiváló monográfiát, 1988-ban jelent meg. Sajnos, Fülöp László tavaly októberben - 72 évesen - örökre elhagyott bennünket.
(es)
