Kultúra

Ovis emlék

A répácska mese egy másik feldolgozása

A békés családi fészekben szépen cseperedtem. A szüleimet soha se hallottam veszekedni. Egyszer apám elmesélte a tikot. – Tudod, anyáddal megbeszéltük a kapcsolatunk elején, hogy kis dolgokban ő, a nagy dolgokban én döntök. Ezért nem veszekszünk soha. De, most hogy visszagondolok nagy dolgok nem is voltak akkor az életünkben…

Sanyi, a megtért lélek

Sanyi állami gondoskodásban részesült, Debrecen egyik lakóotthonában élt. Szülei a közelben laknak. Apa és anya munkanélküli. Néha közhasznú munkásként támasztották a lapátot. Kevés keresetüket elitták. Otthonuk ütött-kopott vályogtéglás épület. Bútorzata szegényes. Rendetlenség, kosz mindenütt. Magukkal foglalkoztak, gyermekükkel annál kevesebbet. A lakóotthonnak helyt adó családi házat néha-néha felkeresték, fiúkat meglátogatták, de sohasem töltöttek hosszabb időt, valamire való hivatkozással állandóan elsiettek.

Az apuka - BÖRTÖNTÖRTÉNETEK

Az apuka tűzpiros Toyota Corollán érkezett látogatásra börtönben senyvedő egyetlen sarjához, aki a lányokkal való ismerkedés, nem éppen rómeói módját művelte.

Berde Mária tisztasága

Berde Mária

Van olyan (debreceni) irodalomtörténész, aki Wass Albertről azt tartja: sokkal jobb írók vannak nála az erdélyi magyar irodalomban, például Berde Mária. 1889-ben született a Kolozs megyei Kackóban. (A falu 1800 lakosából ma már csak két tucatnyi a magyar.) Régi értelmiségi család sarja, apja református lelkész volt, a nővére, Dóczyné Berde Amál festőművész, férje Róth Jenő német irodalomtanár.

Titanic Filmfesztivál - Novák Erik új akciófilmje a mustrán debütált

Budapest, 2014. április 5., szombat (MTI) - Pénz, korrupció, szerelem, menekülés és árulás - Novák Erik fekete humort sem nélkülöző, kíméletlen akcióthrillere, a Fekete leves a Titanic Filmfesztiválon debütált a közönség meleg fogadtatása közepette.

 

A magyar filmszinkron jelene és jövője

Készül a szinkron

2014. március 8-án fejeződött be az I. Debreceni Szinkronszemle a 102 éves Apolló mozi digitálisan felújított termeiben, Fejér Tamás filmszínházvezető védnöksége alatt. Jankovich Krisztina író-dramaturg a háromnapos esemény második napján Hubert Zoltán filmkritikus Szinkron vagy felirat? c. előadásának felkért hozzászólójaként hitelesen megidézte a magyar szinkronizálás izgalmas történetét. Dr. Veress József, a szemle elnöke debreceni kötődéseiről és a szemle debreceni történetéről beszélt. Hornyák Mihály, a Master Film Digital Studio szinkronrendezője beavatott a szinkronkészítés mai technikáiba. A hármójukkal folytatott beszélgetések a konferencia szüneteiben készültek:

Csak tiszta forrásból – HÉT VÉGI AJÁNLÓ

Húsvéti tojások

Bartók Béla gondolatának jegyében tárja ki kapuit a Népi Mesterségek Háza ezen a hétvégén a húsvétra készülődők kedvére.

Április 4. Felszabadulás?

Plakát 1952-ből

„Április 4-ről szóljon az ének…” – bömbölt a lármafákból (villanyoszlopokra szerelt hangszórók) évtizedeken keresztül a tavasz e napját dicsőítő mozgalmi nóta, gyerekszájra hangszerelve. Az „átkosnak” nevezett előző rendszerben piros betűs ünnepként telt el április 4-e. Az ünnepi nagygyűlések szónokai tele torokból zengték: 1945. április 4-én a dicső Vöröshadsereg felszabadította hazánkat a nyilas és náci uralom alól.

Éneklő ifjúság – ma is

Korábbi verseny

 „Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.” (Kodály Zoltán)

Oldalak