Kultúra

Nemzeti imádságunk a múló időben

Kölcsey szobra

Százkilencvenegy éve annak, hogy régiónk rangos lírikusa, tájhazánk, Észak-Tiszántúl költője megírta népünk-nemzetünk Himnuszát, s 2023-ban ünnepeltük a halhatatlan költői mű bicentenáriumát, azaz 200. születésnapját. 1823. január 22-én született Kölcsey Ferenc költeménye, magyarságunk öntudatának, önismeretének forrása, elsőszámú nemzeti imádságunk: a Hymnus. A legismertebb és legszentebb magyar költemény, bár valójában csupán az első versszaka közismert, mégis a legnagyobb hatással volt és van közösségi és egyéni történelemszemléletünkre, etikai beállítottságunkra.

Szokatlan kiállítás nyílik

Makoldi Sándor és alkotása

A Magyar Kultúra Napján, január 22-én, 18 órakor nyílik a debreceni MAG alkotó csoport kiállítása a Belvárosi Galériában (Debrecen, Kossuth u. 1.)  Január 29-én 17.30-19.30. között pedig az érdeklődők beszélgethetnek és műveket elemezhetnek az alkotókkal.

ByeAlex, a finnországi kultúrkövet

Magyaros vendéglátás

Nemcsak egy országban tapasztalhatjuk, hogy sok nemzet kultúrája van jelen, mivel az emberek jönnek és mennek, nyelveket beszélnek, kultúrák cserélődnek, keverednek. Debreceni diákként Finnországban töltött négy és fél hónap alatt ezen a téren szerzett tapasztalataim kiteljesedtek.

Jó nekünk a régi Himnusz

Himnusz kézirat

Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával, amely szerinte - a címerhez hasonlóan - változtatásra szorul. Kodály válasza ez volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel ez lekerült a napirendről.

A pesti folklór szerint Kodály még ezt sem átallotta mondogatni: „száradjon le a keze annak, aki hozzá mer nyúlni a Himnuszhoz”.

Zár az Ország Lili-kiállítás

Ország Lili (Ungvár, 1926 - Budapest, 1978) 52 évet élt

Katalógus bemutatóval egybekötött beszélgetésre várják az érdeklődőket a Körkörös romok; Ország Lili falai című tárlat utolsó napján, vasárnap. A kiállítás katalógusát a szerkesztő-kurátor, Farkas Zsófia mutatja be a Zöld Szamár kávézóban. Vendég: Ország Ferenc, Ország Lili testvére. A beszélgetést Berta Erzsébet irodalomtörténész vezeti.

A regölés rítusa – debreceni őrzők

A debreceni ergölősek

A regölés magyar népünk egyik legősibb, ezért is legrejtelmesebb (hej, regő rejtem), legvarázsosabb, de mind a mai napig élő, működő szokása. A téli napforduló karácsonytól vízkeresztig tartó 12 napjában, azon belül pedig elsősorban Szent István ünnepe napján és annak idő környezetében reggel, hajnalban megidézett világmagyarázó, nagy ősi összefüggéseket be- és megmutató, azt megtanító cselekedete, rítusa ez.

„Pompás magyarok, templomból jövet...” – hétvégi ajánló

Luczi János: A természet temploma

Mi sem lehet hívogatóbb egy jóra, szépre nyitott szívnek, mint a Maticska Jenő Alkotó és Képzőművészeti Kör 2014. január 14-én a Benedek Elek Könyvtárban nyílt kiállításának címe.

Árpád-téri centenárium

Árpád téri templom

Centenáriumot ünnepel a debreceni Árpád téri református gyülekezet. A templomépület Tóásó Pál tervei alapján készült el 1912-re. Az építtető Vecsey Imre és felesége, Bruckner Karolina volt. 1914. január 18-án szentelték fel a templomot. Az ünnepségen családjával együtt részt vett az adományozó fia, Vecsey Zoltán is.

Horthy Miklós Debrecenben

Horthy Debrecenben

Kevesen tudják, hogy Horthy Miklós Debrecenben is tanult. Kenderesi iskolai kezdetek után, az élénk, csintalan fiút szigorú apja a Református Kollégiumba küldte. 1876-1878 között az elemi iskola 3. és 4. osztályát végezte, és tett sikeres vizsgát. Két bátyjával együtt lakott. Az 1990-ben az Európa História sorozatban kiadott Horthy Miklós emlékiratban, a kormányzó mindössze egy sort szentel debreceni tanulmányainak.

Az újrafogalmazott Medgyessy-kör

Medgyessy-kör

A nagy múltú Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör és Szabadiskola alkotóinak munkáiból nyílik kiállítás január 16-án (csütörtökön) 17 órakor a Debreceni Művelődési Központ Újkerti Közösségi Házában.

Oldalak