Kultúra

Nevelés és munkára nevelés. Mennyi gondolat jut eszünkbe, ha ez a témakör kerül előtérbe. A történelem kronológiáján végighaladva megfigyelhető, hogy a munkavégzés fontos terület volt mindig is az évszázadok során. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a jelenkorban is aktuális a kérdés.

Az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar színész, Szabó Győző azonos című könyve alapján született meg Herendi Gábor filmje, a Toxikoma. Kiüt. Szó szerint. 

Aligha vetted észre, én azonban
jóformán mindjárt: épp csak mondani
nem akartam, hogy ott, a villamosban
a néni, szemközt - a te majdani

arcod viselte, Kedves. Valahonnan
akárha ismerős lett volna - így
sejlett előbb, de rám nézett, s azonnal
átderengtek arcán vonásaid:

te is - vagy negyven év multán - ilyenke
leszel majd: töretlen tekintetű
(mért gyászolnál?), bölcs, szép kis öregasszony.

Jelentéktelennek tűnő, alig egy-két ezer fős magyarok lakta erdélyi települések, kopár, szinte kietlen vidéken, ahol első látásra a hegyvonulatok, völgyek, tavak és köréjük fonódott nádasok jelentik a legnagyobb értéket. Ilyen község Magyarszovát vagy Szék. Ebben a csendben és mindent átható nyugalomban olyan meghatározó élményeket kaptak a tanulók, amelyek egy-egy művészi pálya kezdetét jelentették, mint például Guessous Majda Mária Junior Príma díjas népdalénekesnek, aki jelenleg is művelője a néphagyományoknak.