Közlekedés

A cívisvárosban nem nehéz olyan utcát találni, amelynek útburkolatába, annak minőségébe ne lehetne belekötni. Az azonban egyenesen regénybeillő, hogy évek óta roskadozó belvárosi kis utcák már-már életveszélyes helyzeteket szülnek. Akár egy Rejtő-regény címe is lehetne: Taxis a bokorban.

A villamosvonalakat éppen renoválják, ennek okán pedig a villamosított tömegközlekedést is autóbuszok pótolják. Mindezzel pedig jelentősen megnehezítve a debreceni közösségi transzportot, hiszen a buszok menetrendje közúton is igen nehézkesen működik.

Senki nem várja el, hogy a magyar buszvezetők megdöbbentően műveltek legyenek, hogy kultúrfáklyaként világítsanak a sötét aszfaltcsíkok fölött, de talán arra sem számít senki, ami ma történt Debrecen egyik legforgalmasabb közlekedési pontján, a Faraktár utcán, a Verestemplom szomszédságában.

Elkezdődött az egyetem, beindult a suli, reggelente visszatért a tanév idején szokásos káosz. A tömegközlekedés azonban városunkban nem csupán a tanév miatt tud kellemetlen meglepetésekkel felbosszantani, valami ugyanis általában nincs rendben a közlekedési rendszerrel.

A városban közlekedve magamon tapasztalom, hogy engem sem hagy közömbösen a forgalomban való haladás, én sem vagyok kivétel, már ami a közlekedési helyzetekre való hol kisebb, hol nagyobb fokú érzelmi megnyilvánulást illeti.