Nemrégiben Újfehértó és Hajdúhadház között, nyílt pályán siklott ki egy vasércet szállító tehervonat kilenc kocsija. A szállítmány Záhonyból indult, úti célja pedig Ausztria volt.
A honi, többnyire alsóbbrendű utak állapota rossz, sok helyen balesetveszélyes. Főbb útjaink között is akadnak kifogásolni valók. Akik autóztak a 34-sen vagy a 38-son Tarcal–Tokaj között, most hevesen bólogathatnak.
Magyarországon a vasútépítési láz a 19. és a 20. század elején érte el csúcsát. Az I. világháború végével és a trianoni diktátum következtében a vasúthálózat kétharmada más országokhoz került. Azóta a jelenlegi Magyarország területén új vasútvonalat nem építettek. Egy kivétel: az 1940-ben visszatért Észak-Erdély, Szeretfalva-Déda, 43 km-es vasútvonalának megépítése volt.
A debreceni tömegközlekedés Magyarországon alapjaiban is különleges. Nem csupán azért, mert a cívisváros a négy magyar város egyike, ahol helyi villamoshálózat működik. Annál is inkább rendkívüli, hogy a közösségi közlekedés rendszere mind egyre kaotikusabb, ráadásul rendre képes az utazóközönséget meglepni.
Földrajzilag és gondolatilag is messziről kezdem. Anno Fertőrákosról kerekeztünk át a sógorokhoz, Rusztra. Egy tüneményes kisváros, a Világörökség része.
A cívisvárosban nem nehéz olyan utcát találni, amelynek útburkolatába, annak minőségébe ne lehetne belekötni. Az azonban egyenesen regénybeillő, hogy évek óta roskadozó belvárosi kis utcák már-már életveszélyes helyzeteket szülnek. Akár egy Rejtő-regény címe is lehetne: Taxis a bokorban.
Cikkem írásakor is éppen kimarad egy Tokaj IC. Mozdonya Debrecenben adta meg magát. Járműhiba miatt Szentes-Szolnok közt vonatpótló busz. Az IC Nagykanizsa felé 33 percet késik… és így tovább.
A villamosvonalakat éppen renoválják, ennek okán pedig a villamosított tömegközlekedést is autóbuszok pótolják. Mindezzel pedig jelentősen megnehezítve a debreceni közösségi transzportot, hiszen a buszok menetrendje közúton is igen nehézkesen működik.
Hosszú hónapok, évek várakozásai után végre elkezdték felújítani a debreceni villamosvonalak vágányait. Először az 1-es vonalon javítják a borzasztó állapotú síneket, majd a 2-es vonal karbantartási ideje is eljön.
Senki nem várja el, hogy a magyar buszvezetők megdöbbentően műveltek legyenek, hogy kultúrfáklyaként világítsanak a sötét aszfaltcsíkok fölött, de talán arra sem számít senki, ami ma történt Debrecen egyik legforgalmasabb közlekedési pontján, a Faraktár utcán, a Verestemplom szomszédságában.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.