Kihaló mesterségek egyike a teknővájás. Tipikus, cigányok végezte munka. A velük szembeni előítéletektől függetlenül szorgosan készítették a faeszközöket, leginkább teknőket, fakanalakat, edényeket.
Egy 1891. október 6-án kelt börtönvizsgálati jegyzőkönyv említi, hogy a debreceni városháza pincéjében a börtön és rendőrségi börtön funkciójának megfelelően látja el feladatát.
A koronavírus kapcsán számtalan korábbi járvánnyal kapcsolatos visszaemlékezés, munka látott napvilágot. Hetilapok, folyóiratok tematikus oldalakon foglalkoznak a jelennel és a múlt fertőzéseivel.
Németország második világháborús veresége nemcsak a szövetségesek gazdasági és katonai erőfénye miatt vált elkerülhetetlenné, bizony a III. Birodalom Führere is komoly mértékben hozzájárult.
A Zemplént felkereső debreceniek gyakran hajtanak el Olaszliszka mellett. Ritkán térnek be a településre, pedig akadna számukra érdekesség, látnivaló. Jómagam visszatérő vagyok. Egy épület történetét kutatom, sorsát kísérem figyelemmel.
Sátoraljaújhelyet Gönccel összekötő úton érhető el Zemplén gyöngyszeme, Telkibánya. Csendje, nyugalma, túrázási lehetőségek és persze a település múltja vonzza a kirándulókat.
Áll a 74 évesen is délceg Wolfgang a teraszon, a rusztikus korlátra könyököl, s gyönyörködik a ligetaljai panorámában. Fát lát, bokrokat, kies legelőt, s a bukolikus élménytől szinte megnedvesedik a tekintete.
A hegyi falvakban sok debreceni embernek van hétvégi háza, pláne a közelebb eső hegységekben: Mátra, Bükk, Zemplén. A zempléni Kishután a Bózsvára vezető ösvényen sok debreceni „lakik” egymás mellett, így a helyiek azt „Debreceni utcának” nevezik, persze valójában nem ez a neve.
Selmecbánya Közép-Szlovákia települése. Aranyos város. Történelme összeforr a nemesfém bányászatával. Északi szomszédunkat bemutató útikönyvek mindegyike javasolja a város felkeresését.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.