Kultúra

Az elmúlt esztendőkben immár Budapestet is „ellepték” azok a miniszobrok, apró alkotások, amelyek bájosan kicsi termetük ellenére kimondottan feldobják az utcaképet, köztereket.

Debrecenben a Kossuth téren egy több mint négyméteres lámpaoszlopnak támaszkodva áll egy alak. Ráérősen figyeli a város mindennapi életét: a reggel munkába igyekvő emberek sietős lépteit, a ricsajozó kamaszok bandába verődő és gyorsan tovatűnő alakjait, a pék friss áruval tömött polcait, ahonnan ínycsiklandó illatokat sodor felé a szél. Az alak a lámpaoszlopnál nem mozdul, alakja bronzba öntve, Szabó Lőrinc otthon van Debrecenben.

Interjúkötet? Riportkönyv? De leginkább kordokumentum, a szó legnemesebb értelmében. Kordokumentum arról, hogy hol fogyasztották el frissítőjüket, kedvenc italukat, és hol tesszük ezt mi, akik Debrecen örökségét visszük tovább. Mindez olyan köntösbe bújtatva, amely egyszerre fest valóságképet a helyi szokásokról, és támaszt kellemes utópiát a kulturált italfogyasztásról.

A cívisváros is aktív részese volt június 7-11. között az országszerte megrendezett Ünnepi Könyvhétnek, amelynek nem titkolt célja volt ezúttal is, hogy az irodalomkedvelők igényeinek maximálisan eleget tegyen. Azokkal pedig, akik eddig csak ismerkedtek a könyvek végtelen és csodálatos világával, megszerettesse az irodalmat.