Április 6-a, az országgyűlési képviselőválasztás napjának közeledtével a pártok egymás után hozzák napvilágra programjaikat. A mézesmadzagos lózungok tömkelege között néha épkézláb ötletek is felbukkannak. A Jobbik a honi fogva tartást reformálná meg. Abból indul ki, hogy az államnak egy rab tartása naponta 8700 forintba kerül. Az összeget beszorozva a büntetésüket töltők számával (17000), akkor az 147 millió 900 ezer forint napi költségvetési kiadás.
Ha a Jobbik hatalomra kerülne, önfenntartó és termelő börtönökké alakítaná a jelenleg működőket, ahol a rabok nemcsak a fogva tartási költségeket, hanem a sértetteknek, illetve családtagjaiknak járó kártérítést is előteremtenék. A párt emellett bevezetné a bérrabtartás intézményét. Belföldi magánszemélyek vagy magáncégek hozhatnának létre új börtönöket.
A börtönök zsúfoltságának csökkentésére az első Orbán-kormány 2001-ben azt tervezte, hogy hat éven belül két vagy három új börtönt építenek PPP (az állami és a magánszektor együttműködésén alapuló) konstrukcióban. 2008-ra kettőt átadtak, Szombathelyen és Tiszalökön. A 800-800 fő befogadóképességű börtönök beállítása enyhítette a magyar büntetés-végrehajtás intézeteinek elviselhetetlen zsúfoltságát, ami már „csak” 130 százalékos. A konstrukcióban épült ingatlan tulajdonjoga az államé, amely 15 évig évente 2 milliárd forint bérleti díjat fizet a beruházónak, amelynek fejében, a fegyőrökön kívül, a cégnek mindent meg kell oldania. A társaság üzemelteti az épületet, gondoskodik az étkeztetésről, a ruházatról, a mosatásról, a szükséges gyógyszerekről, az irodai berendezésekről, a számítógépekről, sőt még az őrkutyákról és az állatorvosi kezelésről is.
Az állam továbbra sem tervezi az adófizetők pénzéből új börtönök építését (a tiszalöki 7,1, a szombathelyi 8 milliárd forintba került), így várhatóan magáncégek,- személyek lesznek beruházók. Egy intézet megépítése, működtetése jó, biztos, bár lassan (8-10 év alatt) megtérülő befektetés. A megtérülést az állami garancia és az évente folyósított bérleti/működtetési összeg biztosítja. A rabmunkáltatás bevételeiből is részesülnek.
A Jobbik kezdeményezése kisebb cégeknek, magánszemélyeknek is lehetőséget nyújtana büntetés-végrehajtási vállalkozásra. Mindenekelőtt az állam és a magántartó szerződése nélkül büntetés-végrehajtási tevékenység nem végezhető. A szerződés rögzítse az állam által a vállalkozónak nyújtandó támogatási formákat.
A tevékenységet feltételekhez kell kötni. A vállalkozók rendelkezzenek büntetés-végrehajtási ismeretekkel (biztonsági, nevelési). A BVOP (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága) vagy a Rendvédelmi Egyetem szervezzen tanfolyamokat, ahol a rabtartással foglalkozni szándékozók ismereteket sajátítanak el, szakképesítést szereznek. A vállalkozás feltétele a megfelelő épület és munkáltatás biztosítása. Az épületeket nem feltétlenül mini börtönökké alakítsuk át, de annak zártságát meg kell oldani. Megvalósítható a magán rabtartás enyhített formája is, amikor a rabot egyéni azonosító jellel ellátva, nappalait a kijelölt helyen tölti, estére azonban hazamehet. A legkisebb fegyelemsértés esetén a nagyfokú kedvezmény megvonandó, büntetése további részének letöltése intézetben folytatódjon. A szabályok ellen vétőket ki kell zárni számos kedvezményből. A magánrabként az enyhébb büntetési fokozatú fogva tartottak jöhetnek számításba, vagyis elzárásosak, szabálysértők, fogházbüntetést töltők. A magánosítás kedvezményéből ki kell zárni az életellenes, a terrorcselekmények, nagyobb súlyú bűncselekmények elkövetőit, a visszaesőket, a szabadságvesztés idejének felső határa pedig egy (esetleg másfél) év legyen. A magán fogva tartó az anyabörtönnel tartson rendszeres kapcsolatot. Az intézet szervezze meg azok rendszeres ellenőrzését.
A Jobbik államközi szerződéseket kötne, elsősorban keleti országokkal, ahol jóval olcsóbban tartanak rabokat. Kevésbé kivitelezhető ötlet. A nyelvi nehézségek, a családdal való kapcsolattartás megnehezítése és számtalan más ok, nem segítené a fogva tartottak társadalomba történő visszavezetését. A fogvatartás ne legyen egyszerű közgazdasági probléma!
Elég a jelenlegi magyar oktatás helyzetére figyelmeztetni, amikor azt az átgondolatlan reformok és állandó pénzkivonások jellemzik. Racionalitás címszóval szüntetnek meg, vonnak össze iskolákat, bocsátanak el pedagógusokat. Míg Finnországban a GDP 6-7 százalékát fordítják oktatásra, nálunk alig több 1 százalékát. A fogva tartottaknak is adjunk esélyt a szabálytartó, törvénytisztelő életbe történő visszatérésre. A cél elérése érdekében az illetékesek együttműködnek a családokkal, környezetükkel, munkahelyükkel (ha volt). Az együttes akarat csak akkor érvényesül, ha a fogva tartottak lakhelyéhez közel tölthetik szabadságvesztésüket.
A környezet nevel. Ha a rabok számára biztosítják (állami vagy magánbörtönökben) a megfelelő környezetet (nem luxus), rendszeres munkát, táplálkozási, tisztálkodási lehetőséget, egészségügyi ellátást, képzési lehetőséget, a fogva tartottakat mentális- és tudástöbblettel adhatják vissza a társadalomba, kevésbé válik nehézzé a visszailleszkedés, csökken a bűnismétlés veszélye. Ezért támogatandó a Jobbik magánbörtönökre, bérrabtartásra vonatkozó elképzelései.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás