Látszólag talán semmi közös nincs Egerben és a cívisvárosban. Nyilván mindkettő megyeszékhely, fontos történelmi, kulturális és sportvárosok egyaránt. A maga nemében azonban mégis eltér egymástól a két legendás város. Egy valami mégis hamisítatlanul közös: a Debreceni Egyetem.
Egertől mindössze néhány kilométerre terül el a Bükkalja ékszerdoboza, Noszvaj-Síkfőkút. Noszvaj önmagában páratlan úti cél, Síkfőkút azonban a maga „apró termetével”, csendes üdülőfalu jellegével olyan mentális feltöltődést ad, amilyen pluszt számomra személy szerint talán csak a Balaton és Siófok képes nyújtani. Síkfőkút: egy tó, erdők, dombok-hegyek, egy étterem, egy kocsma, egy bolt, valamint a Debreceni Egyetem Soó Rezső Kutatóháza. Az a ház, amelyet félévről-félévre birtokba vesznek a DE hallgatói. Látszólag talán megtörik a hosszas monoton csend a háborítatlan környezetben. Valójában mégsem zaj kerül az éterbe. Sokkal inkább élet a csendbe. A tevékeny nihil és a szellemi munka kart karöltve költözik Síkfőkútra erre a néhány napra.
Már-már amolyan rítusszerű napok ezek a helyiek számára is, hiszen ekkor még a vendéglő is megtelik, a bolt forgalma sem csekély, a jó idő esetén betervezett túrák pedig a hegygerincig vezető kis utcákra is életet csempésznek. Ilyenkor még a hosszú-hosszú évek óta a bekötőúti buszmegállóval szemben árválkodó keki színű platós Csepel sem tűnik olyan magányosnak, hiszen ő is részévé vált az egyetemi utaknak. Mindehhez nem is kell messzire menni. Csupán Egerig, majd a hősvárostól alig negyedórát.
Barna Marci
Új hozzászólás