János bácsi nem mai kakas, de ha kedve szottyan, még mindig emberkedik. Márpedig szottyogat, főleg ha némi erjesztett gyümölcsléhez jut. Otthon zugivó, mert oldalbordája sodrófával egyengetné derekát, ha acetonos leheletét érezné. Igaz, erős távolságból vizslatja, ugyanis az öregtől tönkre mehetnének a fogkrémgyártó cégek…, de János bá’ is gondoskodik szeszpárolgásos lélegzetének álcázásáról.
Kereső
Legújabb írások
Díszpolgár a Facebookon
Képtár
A hét verse
Ahogyan a szobrász
önti a gipszet
a halhatatlan
arcra, azonkép
öntjük mi céhesek-
mívesek szavunknak
anyagát és várunk,
várunk, míg a kíntól
kővé nem mered.