Debrecen, 2014. január 21., kedd (MTI) - A Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből című régészeti vándorkiállítás bemutatja, hogy a Kárpát-medence népei meghódították a környezetüket, azaz megteremtették saját kultúrájukat - mondta Halász János kultúráért felelős államtitkár a kiállítás megnyitóján kedden a debreceni Déri Múzeumban.
"Egy tájnak sosem az a legfőbb ismérve, hogy milyen áruházak találhatóak a főútjai mellett, hogy hány sávos autóút metszi ketté, hanem az, hogy miképp él szerves egységben a hagyomány, a művészet és a vallási örökség. Ezt az örökséget hozza helyzetbe a tárlat" - tette hozzá Halász János.
Az elsőként 2012. április 20-án a Parlamentben megnyílt, majd országjáró körútra indult régészeti kiállítás fontos céljának nevezte Halász János, hogy bemutassa: az elmúlt másfél évtized nagyberuházásaihoz kötődő feltárások miképpen gazdagították régészeti örökségünket. A kiállítás sajátos, máshol nem látható "helyi ízét" azok a fazekas tárgyak jelenítik meg, amelyek az elmúlt 15 évben Hajdú-Bihar megye lelőhelyeiről kerültek elő: ilyen például a Berettyóújfalu határában, a Nagy-Bócs-dűlőn magtalált, a korai neolitikum időszakából való Vénusz-edény és a Debrecenben feltárt, bronzkorból származó, emberi arcot formázó pohár - sorolta a példákat az államtitkár. Halász János végezetül a muzeológus szakma fontosságára hívta fel a figyelmet, megjegyezve: "kreatív szemlélet és szigorú tudományosság nélkül nincs sikeres emlékezetpolitika".
Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke szakmai megnyitójában emlékeztetett arra, hogy a tárlat 8000 év történelméről ad áttekintést, a Kárpát-medence első telepesei korától egészen a török hódoltság idejéig. A kiállítás egyik kuriózuma a római dunai limes, vagyis határvédelmi rendszer Paks melletti erődjében (Lussonium) feltárt bronz császárszobor-lábtöredék. A bronz szobrokat többnyire újra felhasználták más tárgyak készítéséhez, ezért egy ekkora részlet igen ritka darabnak számít. A rádpusztai hun üst a kiállítás - és a közelmúlt hazai régészeti kutatásának is - egyik leglátványosabb lelete. A valószínűleg rituálékon vagy szertartásokon használt üst egyike azon kevés tárgynak, amelyeket egyértelműen a hun néphez köthetünk - tette hozzá a szakember. A Perkáta mellett feltárt és a kiállításon bemutatott templom és a hozzá tartozó temetők leletanyaga az Árpád-korban betelepített kunokhoz köthető. A halottakkal eltemetett viseleti tárgyak és a túlvilágra szánt felajánlások még a kunok pogány hagyományait tükrözik, azonban az idő előrehaladtával ezek a tradíciók kikoptak és helyüket már a keresztény jelképek és szokások vették át.
A Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből című régészeti vándorkiállítást március 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők Debrecenben.
Új hozzászólás