Művelődés

Debrecen, 2014. január 21., kedd (MTI) - A Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből című régészeti vándorkiállítás bemutatja, hogy a Kárpát-medence népei meghódították a környezetüket, azaz megteremtették saját kultúrájukat - mondta Halász János kultúráért felelős államtitkár a kiállítás megnyitóján kedden a debreceni Déri Múzeumban.

Százkilencvenegy éve annak, hogy régiónk rangos lírikusa, tájhazánk, Észak-Tiszántúl költője megírta népünk-nemzetünk Himnuszát, s 2023-ban ünnepeltük a halhatatlan költői mű bicentenáriumát, azaz 200. születésnapját. 1823. január 22-én született Kölcsey Ferenc költeménye, magyarságunk öntudatának, önismeretének forrása, elsőszámú nemzeti imádságunk: a Hymnus. A legismertebb és legszentebb magyar költemény, bár valójában csupán az első versszaka közismert, mégis a legnagyobb hatással volt és van közösségi és egyéni történelemszemléletünkre, etikai beállítottságunkra.

Nemcsak egy országban tapasztalhatjuk, hogy sok nemzet kultúrája van jelen, mivel az emberek jönnek és mennek, nyelveket beszélnek, kultúrák cserélődnek, keverednek. Debreceni diákként Finnországban töltött négy és fél hónap alatt ezen a téren szerzett tapasztalataim kiteljesedtek.

A regölés magyar népünk egyik legősibb, ezért is legrejtelmesebb (hej, regő rejtem), legvarázsosabb, de mind a mai napig élő, működő szokása. A téli napforduló karácsonytól vízkeresztig tartó 12 napjában, azon belül pedig elsősorban Szent István ünnepe napján és annak idő környezetében reggel, hajnalban megidézett világmagyarázó, nagy ősi összefüggéseket be- és megmutató, azt megtanító cselekedete, rítusa ez.

Centenáriumot ünnepel a debreceni Árpád téri református gyülekezet. A templomépület Tóásó Pál tervei alapján készült el 1912-re. Az építtető Vecsey Imre és felesége, Bruckner Karolina volt. 1914. január 18-án szentelték fel a templomot. Az ünnepségen családjával együtt részt vett az adományozó fia, Vecsey Zoltán is.