Katalógus bemutatóval egybekötött beszélgetésre várják az érdeklődőket a Körkörös romok; Ország Lili falai című tárlat utolsó napján, vasárnap. A kiállítás katalógusát a szerkesztő-kurátor, Farkas Zsófia mutatja be a Zöld Szamár kávézóban. Vendég: Ország Ferenc, Ország Lili testvére. A beszélgetést Berta Erzsébet irodalomtörténész vezeti.
A beszélgetés után, 17 órától a Sol Oriens Kórus ad koncertet a kiállítás terében. A több mint 20 éve működő Sol Oriens tagjai elsősorban zeneszerető értelmiségiek és egyetemi hallgatók. Az Ország Lili-kiállítás terében rendezett koncertjükre tematikus programmal készülnek: Kocsár Miklós-Nagy László (Liliom-dal, Csodafiú szarvas), Farkas Ferenc-Dsida Jenő (Merre száll?), Benjamin Britten-John Clare (The Evening Primrose) Kodály Zoltán (Esti dal), Szergej Rachmanyinov (Bogorogyice) műveivel.
Ország Lili festő, grafikus és bábtervező korai munkái főként Szőnyi hatását tükröző akvarellek (Baromfiudvar, Falusi temető) voltak. 1952–57 között René Magritte és Giorgio de Chirico hatását tükröző szürrealista képeket festett (Kislány fal előtt, Szorongás, Nő fal előtt). E művek előtanulmányául számos papírkollázst készített. E módszer teljes festészeti oeuvre-jét végigkísérte.
1957–1959 között bulgáriai utazásának hatására festette ún. ikonos képeit (Bizánci ikon), képi világa Vajda Lajoshoz és köréhez közelítette művészetét, alkotásai színes, transzcendens sugárzásukkal a realisztikus ábrázolású szürrealista művektől átvezettek a szigorú, konstruktív terű képi világba, melyeknek városképek, alaprajzok, városfalak voltak fő témái. E műveken tudatos és egyértelmű a múlt emlékeinek, ókori városoknak mementóként fennmaradt jelként való megörökítése (Jeruzsálem fala, Persepolis, Requiem hét táblán elpusztult városok és emberek emlékére).
A művész érdeklődése a hetvenes évekre a látványfestészettel szemben a metafizikus ihletésű szürrealizmus felé fordult. Sajátos nonfiguratív művészete azonban nélkülözi az abszurd társítás lehetőségét. Visszatérő motívumai az ősi, történelmi múlt, a letűnt kultúrák tárgyi-szellemi maradványai, töredékei, az enyészetté vált, fényes múltat idéző romvárosok, és a bezártságot, a magányt, a félelmet idéző falak.
Új hozzászólás