Művelődés

XII. Károly svéd király története, aki 300 éve Debrecenben is járt

1714. október 28-án két kapitány érkezett Erdély határához Havasalföld felől, okmányuk szerint Peter Frisk és Erik von Ungern. Az előbbi valóban frissnek bizonyult, ugyanis november 11-én már a keleti-tengeri kikötőváros, Stralsund egyik kapuján kopogtatott és Carl Gustav Dücker tábornaggyal kívánt találkozni. Az őr, tekintettel az éjjeli órára, először elhessegette, ám, miután meghallgatta, hogy a kapitány szerint ezért a svéd városparancsnok miként bünteti majd meg, mégis Dücker hálókamrájába vezettette. A tábornagy öreg harcos volt, de bizonyára álmos. Így fordulhatott elő, hogy csak a jövevény rávezető magatartása után eszmélt rá: annak titulusa a kapitányinál kissé bővebb. Csakugyan, huszonhét elemből állt, közülük az első magyarul így hangzanék: Károly, Isten kegyelmével Svédország királya.

Debrecen városa az 1840. évi 29. törvény értelmében nyitotta meg kapuit a zsidók előtt, akik a környező településekről költöztek be. A cívis lakosok rövid idő alatt összebarátkoztak a zsidósággal, így az 1848-as forradalom és szabadságharc idején kiegyensúlyozott, jó viszony volt közöttük. Később a zsidóság egyenjogúsításának parlamenti emancipációs vitája idején szerte az országban pogromok zajlottak, Debrecenben nyugalom honolt.

Hajdúböszörmény beírta magát a magyar művészettörténetbe. S nemcsak Káplár Miklós és Maghy Zoltán révén. (E két ecsetmesternek talán eséllyel jósolható halhatatlanság; pontosabban és helyesebben talán az, hogy róluk talán száz év múlva is fogják tudni némelyek - főleg a művészet határvidékén mozgók -, hogy kik voltak.) Beleírta a város a nevét a művészethistóriába azzal is, hogy nemrég ünnepelte művésztelepe magalapításának ötvenedik esztendejét.

A felújítás alatt álló Déri Múzeum elkészült balszárnyát megnyitották az érdeklődők számára. December 22-én ingyen látogathatta a nagyérdemű. Megnézhető a múzeumalapító Déri Frigyes gyűjteményének jó néhány darabja (pl. Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály és Markó Károly festmények), a gyűjtő személyes tárgyai, többek között vásárlási naplója.

1613. október 23-án Kolozsváron Erdély fejedelmévé választották Bethlen Gábort. 1613 nyarának végén Iszkender pasa kanizsai beglerbég, Magyar Oglu Ali pasa szilisztriai bég, valamint a tatár kán, a havasalföldi és a moldvai vajda csapatai bevonultak Erdélybe.