Zoli bácsi már rég nyugdíjas. Boltvezető volt. Az ABC-ben nem hallatszik már a harsány hangja. Leginkább akkor emelte meg, amikor köszönt. Minden belépő vásárlót harsány jó napottal fogadott.
Szeretek sakkozni. Igaz, váltakozó sikerrel teszem. Régebben versenyeztem. Nem én voltam a tornák ásza. Mára ellenfelem csak a számítógép. Számtalan sakkprogram közül választhatok.
A napraforgómag apró, de hasznos és finom magtermés. Számos neve ismert, mint a szotyola, szotyi, napra, makuka, uszu, rica stb. És fogyasztjuk szinte mindig és mindenhogy: otthon hámozottan, buszon, vonaton, meccsen magunknak megtörve, aztán a héját gyűjtjük, dobáljuk, kiköpjük, elfricskázzuk. Milyen kicsiny és mégis mennyire elengedhetetlen kis étel a szotyi…
Egy buszmegálló újabban az erotika bölcsőjévé nőtte ki magát. Nincs egyetlen buszra várakozás vágyakozás nélkül. Valamilyen delejes kisugárzás törheti fel a tudatalatti hét lakatját, engedheti szabadjára a fajfenntartó ösztönöket. Centruma a fedett váró padja.
Sramek úr ebédhez ül. Csak úgy, egyedül, a konyhában. Hamis bajai és túróscsusza. A bajai alapanyaga halászlékocka kevés zöldséggel és spagettivel feljavítva. Nagy adagokat főzött, így nincs gondja a holnapira. Sajnos, nincs felmenői között egy Csekonics báró.
Télen gyakran figyelmeztetnek síktalanításra. A tulajdonosok tegyék csúszásmentessé házuk előtti járdafelületet, mert különben irgum-burgum, meg hozza a postás a pénzbüntetést.
Nemrégiben röpke sétát téve Debrecen-Józsa egyik békés erdőszéli ösvénye mentén elgondolkoztam, hogy végre itt a tavaszvégi idő, közeleg a nyár. A színharmónia azonban ennél jóval művészibb és távolabbi vizekre sodorta gondolataimat.
Zakopane. Április közepe. Szakad a hó. Helyiek szerint nincs benne semmi különös. Mégis egy óra alatt annyi hullik, amennyit egy magyar egész évben sem lát.
„A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás” (Márai Sándor)
Hlavacska András, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója a Drakula újraértelmezési lehetőségeivel foglalkozik legújabb kötetében, amelyben a különböző vámpírnarratívákat és azok összetevőit vizsgálja. A kötet hivatalos bemutatóját április 5-én, kedden este tartották a Bakelit Music Cafeban.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.