Olvasmány

Két deci bátorság

Azok az igéző szemek

A kocsma, amúgy Zsazsa bisztró, hangos. Nincs benne semmi különös. Népi megfigyelés szerint, minél többet iszik valaki, annál harsányabb.

Süttetem a hasam

Képünk csak (kellemes) illusztráció

Egy szellemi terméket is el kell tudni adni, így a mellékelt kép nem rólam készült. A hölgy sokkal előnyösebb idomokkal rendelkezik. Hívóképként a szerző bízik az olvasók számának növekedésében.

Tudunk még beszélni, anyu?

Feltétel nélküli szeretet

Már megint itt az anyák napja. És úgy érzem, írnom kell valamit. De nem azért, hogy az olvasókat szórakoztassam, hogy könnyeket csaljak szemükbe, vagy azt gondolják, de szentimentális és közhelyes ez a fickó, vagy esetleg az egekbe magasztaljanak. Igazából most egyáltalán nem érdekel, mit gondolnak.

Álom és valóság

Sokan még a kérelemig sem jutnak el

Az ember a kérdőív fölé hajol. Első kérdés: neve? - Én vagyok a Kárpátok bikája. Lányoknak bikuci, gyerekeknek bikácska.

Leleplezem az igazi összeesküvést

Tessék! Megint egy szerencsétlenség

Mostanában egyre többen hangoztatják, hogy valami nagyon nincs rendben a koronavírus-járvány körül. Titkos összeesküvésről beszélnek. Nem akarok csatlakozni ezekhez az emberekhez, hiszen mégiscsak nevetséges légből kapott elméleteket szövögetni. Pláne, ha van itt más, ami gyanús. Fölöttébb gyanús.

Éjjel az utcán

Magányos, csendes utcarészek

Fél éve már, hogy az éjszakai élet teljesen elcsendesült. Az utcák szinte üresek, magányosak, zárva az éttermek, bárok, kocsmák. Debrecen belvárosa némán várja, hogy újra a helyiek morajával teljen meg az éjszaka.

Petőfi a ködben

Sokféle elmélet született eltűnéséről és haláláról

„Eltűnt, mint Petőfi a ködben” – tartja a szólás, de van a költővel kapcsolatos más mondás is, igazi gyerekszáj rímelés: „Petőfi Sándor gatyában táncol”. Ez utóbbit gyorsan elintézem.

A furcsa mopedes

Képünk illusztráció

Hiába futottam, a közlekedési lámpa nem díjazta igyekezetemet, könyörtelenül váltott pirosra. Bosszúságomban szenzorok után kiáltottam (persze csak magamban), melyek érzékelték volna átkelési szándékomat.

Az elgurult jegygyűrű

Végül megtalálták

Még az átkosban történt (bár e jelzőről az akkor már éltek árnyaltabban vélekednek). A szocializmus már recsegett, ropogott, Kádár János szenilis vénemberré dementálódott, de a tanácsi közigazgatás még működött. Azért irodákban, hivatalos helyiségekben az elvtársasozáshoz szokott füleket egyre gyakrabban ütötte meg egy-egy uram, asszonyom megszólítás. A változás előszele is huzatossá tette a szobákat, termeket.

Fél óra, egy karóra

Végre, megvan!

Úristen! Annyira várom már, ez lesz a párommal az első karácsonyom. Már egy hónappal ezelőtt elkezdtem a készülődést, két hónapja megvettem a masnikat, három hónapja a csomagolópapírt, fél évvel ezelőtt pedig az ajándékokat. Kivéve egyetlen egyet, a páromét!

Oldalak