Vélemény

Tisztelt állampolgárok! Újra választunk. Mint minden negyedik évben, idén is munkásfelvétel van az Országgyűlésben. Szaktudást nem igénylő politikai munkára keresnek százkilencvenkilenc, tizennyolcadik évét betöltött, beszámítható állapotú, magyar állampolgárt. Az álláshelyek versenyeztetésre kerülnek, csak a legtöbb szavazatot elértek kezdhetik meg parlamenti munkájukat.

Azt álmodtam, hogy a Csapó utcán sétáltam a tizenhárom éves fiammal. Bevallom őszintén, nem könnyű vele mostanában. Bevallom még őszintébben: baromi nehéz vele mostanában. Ellent mond még annak is, amit kérdezek tőle: - Nem vagy szomjas, kérsz egy üdítőt?

Válasz: - Nem! De! Nem, de mégis, nem! Igen! Nemigen!

Nem vitás, hogy az egykulcsos adózás „söralátétes” módját önmagának találta ki a Fidesz. Ez olyan igaz, mint mondjuk a Thalész-tétel.

Szeretem a medúzákat. Mert ártatlanok. Nem jártak párttaggyűlésre, s azt sem tudják, mi az, hogy mentelmi jog. Jobb híján lebegnek, s nem eszmélkednek az ötven évre titkosított jövőről.

Jó lenne semmit se tudni arról, amit a Fidesz-kormány csinál, de sajnos, ez elképzelhetetlen. Az átmediatizált-átpolitizált világban - a legnagyobb fájdalmunkra - nem lehet megoldani, hogy ne tudjuk, éppen ki boldogtalanítja a népet köztársasági elnökként, s ki az, aki éppen eladja-elárulja-kifosztja-nyúzza a magyar népet miniszterelnökként. Nagy boldogság lenne nem látni-hallgatni kormányszolgálati tévét, rádiót, maga lenne az elízium, ha azt se tudnánk: eszik vagy isszák a Hír TV-t, az Echo TV-t, amely „műhelyeknek” munkatársai nyilván beszekundáznának egy olyan vizsgán, ahol a sajtószabadság lenne a tétel.

Nem értem, miről beszélnek a közvélemény-kutatók, a népszondázók, miről a kormány stb., amikor az hírharangzik, hogy nincs kormányváltó hangulat, a többség elégedett a Fidesz politikájával. Valami hibázik a megrendelt kréta körül. Ha a politikusokra rá lenne kapcsolva a hazugságvizsgáló, amikor beszélnek, üvöltözne a gép. Persze nem hazudnak mindig, csak amikor ébren vannak. Akkor is, csak ha írnak vagy beszélnek.   

Amikor hitetlenkedve látnom kellett, hogy a Finesz nem fineszesen, hanem brutális őszinteséggel einstandolta magának a trafikhálózatot, eldöntöttem, hogy képpel sem fordulok egyetlen ilyen sírboltbutik felé. (Mondjuk addig sem volt szenvedélyem a trafikajtó-nyitogatás.)