Vélemény

1934. március 27-én Debrecenben, az Aranybika előtt felszállt a HÉV egyik kocsijába Klein István, 16 éves fiatalember. „Drencsényi József kalauzt azzal a fondorlattal, hogy előtte egy Farkas Sándor névre kiállított havi bérlet jegyet mutatott fel, - tévedésbe ejtette, miáltal a HÉV-nek 16 fillér vagyoni kárt, magának pedig ugyanily összegű vagyoni hasznot szerzett.” – állt a jegyzőkönyvben. Ma úgy mondanánk: a fiatal bliccelt.

A Parlament 2012. októberi döntésével megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését, pénznyerőgépek így csak játékkaszinókban üzemeltethetők. A pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmát is megszavazták. Azzal indokolták, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe pénzüket, másrészt „súlyos nemzetbiztonsági kockázatok” is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.

(Megjegyzések a I. Debreceni Szinkronszemle, 2014 szervezése kapcsán)

A 10 versenyfilm műfaji szóródása rendkívül gazdagnak bizonyult: volt közöttük new-Schwarzenegger akcióthiller (Erőnek erejével); egy nyögvenyelős fantasy (Thor/Sötét világ); R. Linklater romantikus kultusztrilogiájának 3. része (Mielőtt éjfélt üt az óra); egy Scorsese karrier-látomás Di Capriosan fűszerezve (A Walt Street farkasa); két átlagos digitális 3D animáció (Gru2, Jégvarázs); egy lökött családi kábítószercsempész- forgatag (Családi üzelmek); egy gengszterparódia Lucc Besson hanyag eleganciájával (Vérmesék); két goromba kopó „akció-vígjáték olvasata” (Női szervek) és végül egy W. Allen utánérzés, azaz egy angol romantikus időutazásos szerelmi komédia (Időről időre). Ezért is nagy kár, hogy a közönség mégsem fejezhette ki tetszését a látott filmekkel kapcsolatban, tehát a közönség listán első helyrekerülő „magyar szinkron opus” is kaphatott volna egy minőségi díjat, mondjuk Debrecen város különdíját, akár Deésy Alfrédről, az Apolló mozi első igazgatójáról, elnevezve. Későbbiekben ez megfontolandó: egy természetes hagyománytremtés lehetőségét rejti magában.

Klebelsberget tiszta szívemből sajnálom. Róla nevezték el a „Kunó”-ra keresztelt, pedagógus idegeket permanensen borzoló intézményfenntartó központot. A jeles oktatáspolitikus neve komolyabb, vállalhatóbb kezdeményezéshez illene, hiszen irányításával a Horthy-rendszerben 3500 tanterem épült. A jelenleg regnáló központosított fenntartó pedig a meglévő oktatási helyeket sem képes normálisan ellátni.

Régebben kedvenc olvasmányaim közé tartozott Déry Tibor: A napok hordaléka c. munkája. Az író semmi mást nem tett, minthogy leírta, ami történt, amit gondolt – akár róla, akár másról. Ez az írás sem lesz más, csak terjedelmi korlátok befolyásolhatják gondolataim oly hosszú és széles hömpölygését, mint a Duna.

Hozzátartozó, ismerős halála mindig megrázó esemény. Hosszú évekig életünk része, aztán nincs többé. Nehéz feldolgozni, néha egyszerűen lehetetlen. Azonban láttam temetésen röhögő görcsöt kapó búcsúzót, sírva vigadó halotti tort…, de létezik a fekete humor, melyek poénjait egymásnak lőjük el, vagy az élet produkálja.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elutasította Magyarország 2013 elején benyújtott fellebbezését a szlovák „Tokaji” név használatával kapcsolatban. A bíróság kimondta: nem minősül megtámadhatónak a „Vinohradnicka oblast Tokaj” márkanév nyilvántartásba vétele. Döntését azzal indokolta, hogy a borvidék Magyarország és Szlovákia területére is kiterjed.