Kultúra

Hogyan lettem újságíró?

Véletlenül. Pedig nagyon akartam évekig, de nem kellettem. Utálták az illetékesek, hogy haknizom, az éjszakában dolgozom, meg a nappalok is foglaltak voltak. Reggel nyolctól munkahelyem volt, aludtam három órát, majd irány a színpad, meg a lokál. Nem sírok, szerettem. Ez volt az életem, és mi tagadás,  jól is  kerestem. De vonzott az újságírás.

Éppen a Kölcsey Művelődési Központban bóklásztam, amikor összefutottam egykori technikumi társammal, aki éppen a Napló pártrovatának volt a vezetője.

Börtönviselt sors

Korábban börtönben dolgoztam. A mai napig találkozom olyanokkal, akik nevelésem alatt álltak. A minap is trappoltam a Ruyter utcán. Kedvenc állatomnak, I. Kandúr András őmacskaságának vittem esti elemózsiáját, amikor a hiányos közvilágításban rámköszönt valaki: - Jó napot kívánok, nevelő úr! Nem ismer meg?

Jó képek, jó helyen, jó tanulóktól

Nagy Gábor megnyitója

Sajnos, arra halad a világ, hogy egyre kevesebb a szakmájához jól értő fényképész, akiből jó fotós, fotóriporter lehet. Egy amerikai laptól nemrég több tucat fotóriportert bocsátottak el, helyettük pedig „okostelefonokat” adtak az író újságíróknak, pótlandó a fotós szakembereket. A minőségi pótlás persze soha nem történik meg! Nagy Gábor fotóriporter, fotós tanár gondolatai voltak ezek azon a kiállításon, amely február 11-én nyílt a Méliusz könyvtárban.

A 2236-os kő

A 2236-os kő

Ott áll a vasút mellett. Elődjeit felváltva, évtizedek óta mutatja a távot (2236-ot, azaz 223,6 km-t), melyet a vonat Pesttől idáig megtesz. Szerelvények tízezreit látta: személyt, tehert, újabban IC-t, korszerű Taurus és Traxx villanymozdonyokat, de régebben például Kádár különvonatát, amint húzott Moszkva felé, mert Brezsnyev elvtárs magához rendelte a pártvezért. Elhaladtak mellette azok a marhavagonokból összeállított szerelvények, melyek az 1956-os forradalom leverését követően összegyűjtött forradalmárokat Munkácsra szállították. Látta a doni katasztrófából sebesülteket hazaszállító kórházvonatokat, Horthy Turán vonatát, az I. világháború román frontjára vezényelt csapatokat.

Szomorú játékosság

A gyermeki játékosság  a nyugatosoknál gyakran ötvöződött a szomorúsággal, lásd Kosztolányitól A szegény kisgyermek panaszait. E körbe vonható Babits Mihálynak az Egy szomorú dal című verse is.

A költőnek ez volt a teljes neve: Babits Mihály László Ákos. Szekszárdon született 1883. november 26-án, s Budapesten (Krisztinavárosban) halt meg 1941. augusztus 4-én. Író, irodalomtörténész, műfordító is volt, a Nyugat főszerkesztője, az első Nyugat-nemzedék meghatározó tagja.

A lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta, hogy gégerákban szenvedett. Szabó Dezső szemére vetette, hogy nem lehet igazi, hiteles az a szomorúság, amit egy ennyire zenei versben fejeznek ki.

Van egyfajta reneszánsza Babits-nak, legvérmesebb rajongói nagyobb költőnek tartják Adynál. 

Eurovíziós Dalfesztivál - A Dal - Kialakult a középdöntők mezőnye

Budapest, 2014. február 8., szombat (MTI) - A zsűri döntése alapján Pál Dénes, a New Level Empire és a Fool Moon, a tévénézők szavazataival Radics Gigi, a Mystery Gang és a Honeybeast jutott a szombati harmadik elődöntőből a középdöntőkbe az Eurovíziós Dalfesztivál magyar válogatóversenyén, A Dal című showműsorban.

 

Új élmények Nyíregyházán

Sóstói skanzen- fotó internet
 
Nyíregyháza, 2014. február 8., szombat (MTI) - Árpád-kori falu építését tervezik a Sóstói Múzeumfaluban, amely az idén ünnepli létrejöttének 35. születésnapját, és jubileumi programsorozattal várja a látogatóit.

A hetvenes évek

Jól ment a sorom a hetvenes években. Akkoriban nem volt ennyi tévécsatorna, rengeteg zenés szórakozóhely várta a vendégeket. Én meg, előadóművész lettem. Elindultam a '68-as Ki Mit Tud?-on, eljutottam egészen a televíziós elődöntőig. Egyéb kategóriában próbáltam szerencsét, mint parodista. Mit ne mondjak, kiestem. De látott egy ország. Két nap múlva működési engedéllyel a zsebemben beledobtak a mély vízbe, a debreceni Aranybika Grill műsorvezetője lettem. Ott ragadtam az éjszakában, a haknik világában tizenöt évre. Ezzel az életmóddal megbélyegzett lettem.

Jancsó Miklós értékei

Jancsó Miklós

2000. május 29. és július 8. között, 34 forgatási nap alatt, napi 10-12 órában, Debrecenben és Mikepércsen: 20 helyszínen, 8-10 fő- és mellékszereplővel, 1200 statisztával forgatta Hajdu Szabolcs első nagyjátékfilmjét/diplomafilmjét, a Macerás ügyeket (Happy days munkacímen). A forgatás 16. napján volt lehetőségem Jancsó Miklós epizódszereplővel egy rövid ideig beszélgetni a Békás-tó színházi sátrai között, gyönyörű sárga-vörös lampionoktól körülölelve. A Mester, a legtermészetesebben véve a fiatalodás gesztusát, megengedte a tegező disputát:

Meglepő rendőrségi intézkedés

János bácsi nem mai kakas, de ha kedve szottyan, még mindig emberkedik. Márpedig szottyogat, főleg ha némi erjesztett gyümölcsléhez jut. Otthon zugivó, mert oldalbordája sodrófával egyengetné derekát, ha acetonos leheletét érezné. Igaz, erős távolságból vizslatja, ugyanis az öregtől tönkre mehetnének a fogkrémgyártó cégek…, de János bá’ is gondoskodik szeszpárolgásos lélegzetének álcázásáról.

Oldalak