Kultúra

Könyv Könyves Tóth Mihályról

Könyves Tóth Mihály

Nem tudom, hogy a debreceni Tóth család (amelyben egymást követték a lelkészek, mondhatni familiáris foglalkozás volt) hogyan kapta a Könyves előnevet (megkülönböztető nevet a többi Tóthtól), de nem lenne nehéz kitalálni.

Űzd a telet, busó! - a Díszpolgár beszámolója

kis busó

A világ számos pontján találhatunk helyet, ahol a tél űzése a vidámságról, táncról és legfőképpen a maskarákról szól (Riói karnevál, velencei karnevál). Ilyen a busójárás is, a mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása. Idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. Újabban a farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek maskarába, báránybundába öltöznek. A busó öltözet része a faragott maszk, gyapjúból kötött cifra harisnya, öv (ami marha kötélből áll), bocskor és egyéb kiegészítők (kereplő, kolomp és más zajkeltők). Napjaink, avagy a 21. század busói modernizálódtak (gumicsizma, fejkendő, arcvédő álarc)

Ismét lesz szinkronszemle Debrecenben

Debrecen, 2014. március 3., hétfő (MTI) - Az 1964-ben útnak indított, de a nyolcvanas években megszűnt szinkronszemle ismét életre kel Debrecenben: március 6. és 8. között, a Debreceni tavasz programsorozata keretében az Apolló moziban rendezik meg a magyarul megszólaló külföldi filmek seregszemléjét - közölte a város polgármestere hétfőn sajtótájékoztatón.

Kósa Lajos szerint a magyar szinkron a világ legszínvonalasabb szinkronja, a mostani szemlén tíz versenyfilm szerepel majd.

Nabucco-bemutató a Csokonaiban

Debrecen, 2014. február 28., péntek (MTI) - Verdi Nabucco című operáját, a Miskolci Nemzeti Színház és a debreceni Csokonai Nemzeti Színház közös produkcióját mutatták be pénteken este Debrecenben a Kodály Filharmonikusok és a helyi Abigél Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium diákjainak közreműködésével.

Áprily Lajos: Március

Brassóban született 1887-ben, iskoláit Parajdon, Székelyudvarhelyen és Kolozsvárott végezte, majd Nagyenyeden lett tanár. Jékely Zoltán költő apja, 1967-ben halt meg Budapesten. Sokak szerint mindmáig a legnagyobb erdélyi magyar költő, nemcsak életműve egésze, hanem Erdélyben született versei alapján is. Németh László olyan költőnek tartotta őt 1927-ben, aki vigyáz a lírára annak bomlása idején. Amikor átköltözött Magyarországra, Reményik Sándor (1890-1941), a költőtárs valósággal elsiratta Elmégy című versében. 

Várjuk a tavaszt, pedig tél se volt. Ezért ajánljuk most – vidám daktilusaival - Áprily Lajos talán leghíresebb versét, a Márciust. Gazdag formakultúrája, verseinek fogalmon túli sejtelmekkel játszó zeneisége, impresszionista-szimbolista vonásai a költőt az első Nyugat-nemzedék hagyományához kapcsolják. Mint műfordító is nagyon jelentős volt, világirodalmi halhatatlanokat ültetett át magyarra, s lefordította – kitűnően! - az Anyegint.

(erdei)

Séta az Idegenvezetők világnapján - AJÁNLÓ

Az egyetem főépülete

Az Idegenvezetők Klubja immár hagyományosan ingyenes programmal csatlakozik ahhoz az országos rendezvénysorozathoz, amely február utolsó vasárnapján, illetve az azt követő napokban egy-egy különleges épületben, parkban kalauzolja az érdeklődőket.

Bús Anikó: Pihenőszoba (novella)

Az alábbi novellát Bús Anikó harmadik, magánkiadásban a napokban megjelenő novelláskötetéből tárjuk olvasóink elé.

 

Pihenőszoba

Az útszéli ügy

Több mint húsz évet töltöttem el a bulvár újságírásban.

1989-ben egy véletlen találkozás után kerültem az akkor induló Mai Naphoz. Megyei munkatárs lettem, főállásban, dupla pénzzel, mint amit a Debrecen Televízióban kaptam. A legközelebbi főnököm 220 kilométerre volt tőlem, nagyon élveztem. A forrongó belpolitikai helyzetet jól használták ki az új lap tulajdonosai.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján

Labor

Gyémántdiplomát édesapámnak…már csak én adhatok. Annyi elnémított év után, hasonló kusza utakat bejárva. A Fiú vagyok, a sok közül egy, ki most szólal meg, e rendszerváltás utáni háborítatlan háborús légkörben, egyedül maradva, Apjáért, akit elárultak, aki semmiért félt egész életében, aki névtelen volt szeretteiért, aki nekik szolgált az alázkodó csendben is. Ideje visszaadni a tartozást Neked Édesapám, sorsod igaz krónikájával. Ez az én gyémánt diplomám Neked. Isten nyugosztaljon mindörökké….

Semmiért egészen

A teljes neve Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31.Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) volt a Kossuth-díjas költőnek, műfordítónak, a modern magyar líra nagy alakjának. Ősei kálvinista papok és tanítók voltak. A család Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől nemességet kapott „gáborjáni” előnévvel. Iskoláit Balassagyarmaton, Debrecenben és Budapesten  végezte.

Legendássá vált az a verse (a versben a kis eset), hogy Debrecenben – egy diákgyermek álmodozó szemével - Óriásnak olvasta az órást a mester műhelyének ajtaján. Nagy szellemi-lelki utat tett meg az ifjonti mestermásoló strófáktól a mélyfilozofikus versekig, meg az olyan nyomasztó-zsarnoki szerelmes költeményekig, mint a Semmiért egészen, amit az ő előadásában is ismerhetünk – egy régi rádiófelvételnek köszönhetően.

Miben is hihetnék másban, mint az anyagban? – ez volt a világnézete, legalábbis egy időben. Sokszor irtózatos magánynak élte meg az életet, kortársait, „barátait” nemigen tudta elviselni. A Semmiért egészen az olyan igazságtalan-hímsovén szerelmi versek közé tartozik, mint Adytól az Elbocsátó szép üzenet. 

(erdei)

Oldalak