Debrecenben a nagysikerű sorsjáték

A darab zeneszerzője: Szakcsi Lakatos Béla

Debrecen, 2014. október 2., csütörtök (MTI) - A debreceni Csokonai Nemzeti Színházban is bemutatják a Művészetek Palotája és az Örömzene Örömtánc Kft. közös produkcióját, a Somnakaj című zenés színházi sorsjátékot - jelentette be a színház igazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón.

Ráckevei Anna emlékezetett rá: a zene, a színház és a tánc területéről érkezett ismert hazai és világhírű művészek összehangolt munkájával született meg a Somnakaj. Az elválás és az egymásra találás konfliktusára épülő ballada ősbemutatója a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében volt a Művészetek Palotájában.

A nagysikerű előadás október 18-án vendégeskedik a Csokonai Színházban. A darab egyik zeneszerzője/szereplője a világhírű dzsesszzongorista, Szakcsi Lakatos Béla, a hangszerelés a hazai world zenei színtér egyik legizgalmasabb alakja, Szirtes Edina Mókus munkája, a kórusban a Romano Drom, a Ternipe és a Szilvási Gipsy Folk Band tagjait láthatjuk a színpadon. A zenés ballada címszereplője a Csokonai Színház színművésze, Szakács Hajnalka, a Doktornőt Falusi Mariann alakítja - ismertette az igazgató.

Hozzátette: a darabban Somnakaj, a szabadszellemű, tehetséges lány alakja szimbolizálja a roma kultúrában és történelemben fontos szerepet betöltő szabadság iránti vágyat, a korlátok közé nem szorítható tehetséget és egyéniséget. Ő meséli el saját, humorban és misztikumban bővelkedő történetét.

Szakcsi Lakatos Béla a debreceni beharangozó sajtótájékoztatón kiemelte: az ilyen jellegű előadás - amelyből sajnos húszévente születik egy - hozzájárulhat a cigányságot érintő társadalmi problémák enyhüléséhez, mivel hidat épít a romák és a magyarok között.

Szakcsi Lakatos Béla fontosnak nevezte, hogy ebben az első roma sorsjátékban a cigányzenének valamennyi stílusa és típusa egységbe rendeződik, van benne folklór, az általa szerzett roma jazz és klasszikus roma zene is.

Kathy Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző szerint a Somnakaj jó példa arra is, hogy „a zene mindenkié, bőrre, nemre való tekintet nélkül”.

Az előadásban koncertszerűen megszólaló dalok között vannak autentikus roma népdalok a maguk tradicionális formájában, ezen dalok modern átiratai, Marko Markovic balkáni hatásokat tükröző roma szerzeménye, Szakcsi Lakatos Béla roma jazz dala, improvizációja, Romano Drom- és Ternipe-dalok átdolgozásai, valamint rap és slam betétek is helyet kaptak a műsorban.

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.