Tiszalök Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati „szarvában” elterülő kisváros. Az ötvenes évekig kis porfészek. Legjelentősebb intézménye a középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelő gyógypedagógiai iskolája és nevelőotthona volt.
Rákosi hatalomra kerülésével megalomániás tervei, a „vas és acél országa” szovjet mintára történő, ha törik, ha szakad, megépítése egyik helyszínéül jelölték ki a települést. Hármas haszon reményében vízierőművet terveztek és építettek a Tiszára. Az építmény olcsón előállított energiát termelhetett az országnak, a folyó visszaduzzasztása hajózhatóvá tehette a Felső-Tisza egy részét, a víz a Keleti- és Nyugati főcsatornákon eljuthatott a vízínséges Alföldre, ahol az öntözéssel jobb terméshozamok elérését remélték. A megaberuházást 1950 és 1957 között valósították meg. Az erőmű azóta is üzemel.
Debreceniek kedvelt kirándulóhelye az energiatermelő építmény. Hazánkban ritka látvány a vizierőmű. A Tiszán még Kiskörénél működik, valamint a Hernádon három és a Rábán öt törpeerőmű.
Az erőmű látogatása csak előzetes engedéllyel lehetséges. Az erőmű alvizéhez könnyű eljutni. A várostól hat kilométerre a tiszadadai útról ágazik ki egy rövid betérő. Ez az aszfaltcsík vezet az erőmű főbejáratához is. A kocsi leparkolása után a folyóig alig száz méter az út. A magas partról remek kilátás nyílik az erőműre. Hallani, ahogy dolgozik a három turbina. Látni, ahogy a folyó vize kibugyog a turbinaház alól. Az energia-előállító szerkezetek lapátjai megkeverte vízben rabolnak a balinok. Hihetetlen fröcskölés, spriccelés a látvány. A kavarás következtében felfrissül a víz, oxigéndússá válik, ráadásul tele tápanyaggal, amit önfeledten fogyasztanának a növényevő halak, de csoportjaikban a balinok (ragadozó őnök) mindig rendet vágnak, elvégre ők is éhségüket kívánják elütni.
Ha a nézelődő beleun az erőmű látványába, betérhet a mellette elterülő arborétumba. Vizes helyek növényvilága tárul a sétálók elé. Szomorúfűz, karcsú fehér nyárfa, Kelet-Európából származó nyírfa számtalan fajtája és egyede hajladozik a szélben. A növényparkban Rhododendront is ültettek. Tavasszal gyönyörű a virága. Aki járt már a Jeli arborétumban (Kám), az tudja igazán értékelni e növény csodaszép és illatos virágzását. A látogató júniusban sem marad virág és illat nélkül. Erről egy terebélyes jázminbokor „gondoskodik”. Az ember beleszagol a bokor fehér virágegyüttesébe (azért nézze meg, nem döngicsél-e valamelyik virágtölcsérben egy méhecske), s elfeledi a világ minden búját, baját. Úgy érzi, ennek a pillanatnak sohasem szabadna elmúlnia. Az arborétum közepén a Tisza szabályozásának emlékére szoborcsoportot emeltek. Két betonfal a folyó partjait szimbolizálja. A „mederben” Vásárhelyi Pál, a Tisza szabályozójának szobra áll. A „parton” a kubikusok kőből faragott csoportja.
Megér egy délutánt, hogy valaki felkeresse Tiszalököt. Aki többre kíváncsi, elindulhat Tiszavasvári irányába, hogy a város határában megtekinthesse (persze csak kívülről) a nemrég épült regionális börtönt, a magyar Sing Singet. Aki az ellenkező irányt választja, lejut a Tisza partjára, ahol hamisítatlan falusi komppal átkelhet a túloldali Tiszatardosra, ahonnan már csak egy ugrás a borok városa, Tokaj.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás