1941. június 27-éig Magyarország vezetése sikerrel próbált kimaradni a II. világháborúból. Ugyan részt vett katonai akciókban (Észak-Erdély visszatérése, Délvidék elfoglalása), de folyamatosan nem harcoltak a magyar honvédek. Az ország azonban június 27-én hadat üzent a Szovjetuniónak.
1941. június 22-én a Német Birodalom megtámadta Szovjetuniót. A magyar hadvezetés németbarát része kész volt együtt menetelni a német csapatokkal, de Hitlertől nem érkezett felkérés magyar egységek harcba küldésére. Míg megoldáson törték fejüket, június 26-án 1 órakor felségjelzés nélküli gépek bombáztál Kassát, Tiszabornál pedig orosz gépek támadták a Kőrösmezőről Pestre tartó gyorsvonatot. Ott egyértelműen megállapítható volt a hovatartozás.
A tiszabori támadásnak debreceni vonatkozása is van. A szerelvényt húzó 327-es mozdony a Debreceni Igazgatóság gépe volt, debreceni legénységgel. A támadás során a mozdonyvezető comblövést kapott, de miután Rahón ellátták a sebét, végigvitte a vonatot.
A bombázást a magyar szervek orosz gépeknek tulajdonították, és erre való hivatkozással történt meg másnap a hadüzenet.
A mai napig nem tudni biztosan, valójában kik bombáztak. Több változató is napvilágot látott. Az egyik szerint német gépek hajtották végre a támadást. Kassára orosz bombák hullottak. A német gépeknek nemcsak a bombavetőjét kellett volna kicserélni, hanem a gépeken alapvető szerkezeti változtatásokat is végre kellett volna hajtani. A németeknek ennyit nem ért volna egy bombázás.
Egyesek a szlovákok bosszújának tartották. Még 1939 márciusában, amikor a honvédség elfoglalta Kárpátalját, a magyar légierő több légicsatában szlovák gépet lőtt le, sőt Igló repülőterét is bombázták. Erre válaszul, szovjet szolgálatban álló szlovák pilóták bombázták a magyar Kassát. Két és negyed évig érlelték a bosszút? Nehezen hihető.
Mások román bombázásra gondoltak. Június 22-én jelentős román erők, a németekkel együtt lépték át a szovjet határt. Az e verziót valószínűsítők azzal érvelnek: a románok féltek, hogy a meggyengült hátországot magyar csapatok támadják meg, kihasználva a helyzetet, visszaszerzik Dél-Erdélyt. A román bombázással Magyarországot is a háborúba akarták „beugrasztani”. Gosztonyi Péter, Svájcban élt történész a bombázás lehetőségéről az utolsó román királyt, Mihályt kérdezte. Ő nem tudott ilyenről.
A szerbek is szóba kerültek, mint lehetséges támadók, de ennek a feltételezésnek semmi alapja. A volt Jugoszlávia német megszállás alatt állt. Tito partizánjai még csak maroknyian bujdokoltak a Dinári-hegységben.
Annak sincs valós alapja, hogy az orosz gépek provokációs céllal támadtak. A Vörös Hadseregnek, szorult helyzetében a legkevésbé sem hiányzott még egy ország hadosztályaival harcolni.
Végül is igaza volt azoknak, akik szovjet gépek támadásáról tettek jelentést. A dolog szépséghibája csak annyi, hogy ők ezt kitalálták. Három IL-4-es orosz távolsági bombázó támadta Kassát – valószínűleg tévedésből. Célpont az északra 40 km-re található Eperjes német rádióállomása lehetett. A gépek 1000 km-re a célponttól szálltak fel. Ekkora távolságon 40 km-es navigációs tévedés nem is feltűnő. Ráadásul Kassa és Eperjes városképe között két hasonlóság is van. Mindkét város főtere észak-déli irányú, szilva alakú, a posta, az adóantennákkal közel a terekhez működött. A felségjelzés hiánya pedig annak tudható be, hogy az oroszoknak, az első napok hatalmas veszteségei miatt, nem volt idejük lefesteni a gyárból frissen kikerült gépeket, így felségjelzés nélkül küldték őket harcba.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás