„Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék…” Kölcsey Ferenc: Huszt c. epigrammájának kezdősora. 1831-ben Szatmárcsekén írta (onnan Huszt negyven kilométer).
A vers az akkori állapotokat mutatja be. Az akkori romos Huszt várával azonosította Magyarországot. A haza elmaradására hívta fel a figyelmet, és honfitársait tettekre buzdította.
A vár ma is romos. Buja vegetáció miatt nehezen megközelíthető, ám a romok ormára állított zászlórúdon büszkén leng az ukrán zászló.
Megálltam Husztnak romvára alatt. A tiszamenti kárpátaljai település a magyar határtól negyven kilométerre északkeletre található. Közel harmincezres lakosságából körülbelül másfélezer a magyar. A helybéliek 1939-től nem szeretik a magyarokat.
Kárpátalja a Trianoni békeszerződés után Csehszlovákiához került. Az 1930-as évek második felének politikai forrongása és a német fasizmus akaratának érvényesülése átrajzolta Közép-Európa térképét. Még Csehszlovákia részeként, 1938 szeptemberében ennek következtében alakulhatott meg az autonóm Podkarpatszkaja Rusz. Székhelyéül Husztot jelölték ki, mivelhogy a korábbi székhely, Ungvár az első bécsi döntéssel magyar közigazgatásba került.
1939. március 14-én, Csehszlovákia szétesése után itt jelentette be államfőként Avgusztin Volosin Kárpátalja függetlenségét. Az új állam fővárosa Huszt lett, ám a város másnap magyar megszállás alá került, vezetői zömmel Romániába menekültek. Egyetlen komolyabb összecsapásra Huszt előtt 12 km-rel, Vörös mezőnél került sor. Körülbelül kétezer csehszlovák katona és SZICS gárdista próbálta a bevonuló magyarok útját állni. Ukrán források hatszáz főre teszik veszteségeiket. Az áldozatok főleg a kiképzetlen, szinte gyerek SZICS gárdisták közül kerültek ki, amit az ukrán történelem a mai napig úgy állít be, mintha a csatamezőn Kárpátalja színe-virága esett volna el. A husztiak pedig azért orrolnak a magyarokra, mert a honvédek szinte gyerekeket öltek meg.
Amúgy szép a város, sétálóutcája és főtere Európa bármely településéjével vetekedhet. Éke a református erődtemplom. A város egyik furcsasága a piaccal szembeni katolikus templom, mely magyar idő szerint harangozza a delet (Ukrajnában +1 óra az idő). A piacon áfonyát ötven hrivnyáért (550 Ft), rókagombát ugyanannyiért, élő kárászt 33-ért (360 Ft) lehet kapni.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás