A Tokaj hegy szoknyája

Egy lösz út

A Tokaj hegy a Zemplén legdélebbi kiemelkedése. Mintegy őrt áll az alatta kezdődő, végtelen sík felett. Az 514 méteres csúcs érdekes geológiai képződménye a szoknya.

Évmilliókkal ezelőtt az aktív vulkán lávája az aljba ömölve szétterült és kihűlt, a legjobb szőlőtermő helyeket hozva létre. A napsütést magába szívó kőzet, a Tisza és a Bodrog kialakította mikroklíma kedvező feltételeket teremtett a minőségi szőlőtermesztésre. A furmint és hárslevelű fajták préselésével nyert must a hordókban érlelődve válnak világhírnévre szert tett borokká.

A hegy szoknyáját a szőlőtáblák uralják, ám más érdekességek is várják az odalátogatókat. A szőlőbirtokok is nyitottak a turizmus irányába, amikor saját területükön tanösvényeket alakítanak ki. A Hétszőlő Zrt. telepítései, a Miskolc-Nyíregyháza vasútvonal mögötti hegyaljban, barangolható végig. 

A vulkáni kúp oldalából az ókortól kezdve bányászták a bazaltot. Több elhagyott kőbánya egyben növényritkaságok előfordulási helye is. A Lencsés forrás feletti kőfejtésben például nyírfa csoport vegetál, amely inkább tőlünk északabbra, keletebbre őshonos növény.

Mesterségesen kiépített gyaloglási lehetőségeknél érdekesebbek a hegy egyik természeti képződménye, a vulkanikus vidékekre legkevésbé jellemző löszfalak. Szél által szállított porból keletkezett, sárga, likacsos, törmelékes-üledékes kőzet. Folyók kiszáradt árteréből kifújt porból, szélárnyékos oldalakon vagy szélcsendben történő porhullásból jött létre. Az idők folyamán a talajban az esővíz utat talált, erodálta a felszínt. Bevágások keletkeztek, melyeket a környéken lakók kihasználtak, szekérutakat törtek maguknak. Így rövidebb úton juthattak a hegyre, szőlőikhez.

Jelenleg négy löszút vezet a hegyre. Kettő jelzett turistaút. Tokajból a zöld jelzésen (nem a vasútállomás felé) indulva, a másikat Bodrogkeresztúr irányából, piros kereszten látogatható. Mindkét jelzés a Tokaj-hegy közelébe vezet. A löszutak nem túlságosan hosszúak, de látványa élmény.

Tudni kell, hogy a lösz a Dunától keletre ritka földtípus. Jellemzően a Dunántúli-dombság lankái között fordul elő. Legtöbb löszutat a Tolnai-dombság rejti, de jómagam a Somogyi-dombság kedvelt fürdőhelyén, Igalon is találtam löszszurdokot.

Somogyi Ferenc

 

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.