Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után a fiatal császár, Ferenc József megszüntette Magyarország addigi viszonylagos önállóságát, birodalmának tartományává „fokozta le”. Önkényuralmi módon, megtorlással, elnyomással uralkodott abban az országban, melyben nem is koronáztatta meg magát (csak 1867-ben, a kiegyezés évében kerül fejére Szent István koronája). A szabadságharc emlékének írmagját is igyekezett kiirtani. Eredményeképpen látszólagos nyugalom honolt az országban, de a lelkekben izzott a parázs.
