Elfüstölt egészség

Büdös és ártalmas

A dohányzás ma már az egész világon elterjedt szokás, úgy is mondhatnánk: szenvedély, amely a fiatal generációnál is egyre gyakrabban megfigyelhető.

A folyamatosan emelkedő árak és szabályozások érezhetően nem csökkentik a dohányzók számát, amiből az derül ki, hogy napjainkban és a jövőben ez az élvezeti cikk annyira általánossá vált, hogy jelentőségét tekintve vetekszik a legfontosabb élelmezési cikkekkel. De vajon mi késztet bennünket ennek használatára, milyen következményekkel kell szembenézni?

A dohányzás kialakulásában, kezdetben a külső motivációk jelentősek, elsősorban a fiatal kortárs környezet, amely maga is gyakorolja, vagy elismeri ezt a cselekvést. A szülői minta is hajlamosító tényező, még akkor is, ha szavakban tiltják a cigarettázást, miközben esetleg ők is dohányoznak.

A kezdeti hatások lehetnek erősek vagy gyengék. A fő ok a fiataloknak az a vágya, hogy felnőttnek érezzék magukat és mások is annak tekintsék őket. A korai dohányzásnak lehetnek negatív tapasztalatai is: például az első cigaretta által okozott rosszullét, amely nem a dohányzásra való rászokás lehetőségét erősíti.  Ezzel ellentétben a függőség kialakulása is igen nagy. Ez a dohányos tudta nélkül is bekövetkezik, ami azt jelenti, hogy nem veszi észre az egyén, hogy egyre több cigarettát szív. E mellett önmegerősítő hatásokat gerjeszt. A dühnek, félelemnek, szégyennek, a megalázottsági érzésnek csökkenését szolgálhatja, eközben viszont kellemes, pozitív közérzetet vált ki az emberek többségében. A serdülők dohányzási szokásainak kialakulásában ez jelentős szerepet játszhat. A rászokás különösen könnyű, ha felfedezik, hogy a serdülőkor nehéz időszakaiban segít a bizonytalanság és az idegfeszültség oldásában. Stresszhelyzetbe kerülve gyakran képtelenek szorongásaik vagy dühük szabályozására, viszont azt tapasztalják, hogy ez a cselekvés a kellemetlen érzelmek feloldására alkalmas. A dohányzás esetleg más szerek, szokások használatával, mint például az alkohol és drog, belső „konfliktusaik” megoldásává válhat, ami később rögzülhet. A dohányzók egy idő után már a stressz, félelem jelenléte nélkül is használják a cigarettát, egyre inkább, mint örömforrást veszik igénybe.

A kialakult reflexek, a megszokás, illetve a nikotinéhség kielégítése valamennyire megnyugtatóan hatnak az idegrendszerre, s éppen ez nehezíti meg a róla való leszokást. Az erős dohányosok egy nap alatt csaknem a halálos méregadagot szívják be a tüdőbe, de ez azért nem érzékelhető, mert a nikotin nem egyszerre jut a szervezetbe. Egy biztos, a cigaretta kis és nagymértékű használata egyaránt káros egészségünkre.

Következményei közül megemlítendő az éhség– és fáradtságérzetet csökkentő hatása, de ez nem fokozza a teljesítőképességet. Érzékeny emberekben gyakran szívműködési zavarokat vált ki. Állandó köhögést okozhat, mivel a szervezet a lerakódott szennyező anyagoktól próbál megszabadulni.

Ne felejtkezzünk meg a passzív dohányzókról sem! Ezeket az embereket szinte mindig kényszerítik a füst belégzésére. Különösen veszélyeztetettek a dohányzó szülők gyerekei és a nem dohányzó házastársak.

De repüljünk vissza az időben néhány évtizedet, nézzük meg, mi is változott az idő előrehaladtával a témában! Vajon emlékszünk-e, hogyan tűnt el a dohányzás a filmvászonról? Az amerikai és magyar filmtörténetből sem hiányzott a pipa, a Havanna szivar, a különböző dohánytermékek és a mindent átható cigarettafüst, mondhatjuk azt is, hogy fontos része volt a szereplők jellemábrázolásának, sőt társadalmi rangok kifejezőeszközei is voltak. Ami megfigyelhető, hogy a filmes jelenetekben szintén feszült, idegőrlő helyezetekben, vagy éppen szórakozás közben füstöltek a színészek a legtöbbet, ahol a nők olyan természetesen cigarettáztak, mint a férfiak. Csak néhányat említenék nagy dohányosaink közül: Gobbi Hilda, Karády Katalin, Psota Irén, Bárdy György, Darvas Iván, Jávor Pál. A gomolygó füstben még nyoma sem volt, hogy bármilyen utalás történjen a dohányzás káros hatásaira, egészségvédelmi korlátozásokra. Aztán megváltozott minden, és a filmeseknek is lépést kellett tartani a kor elvárásaival, ezért kivették a szereplők szájából a szivart és a cigit. Ezzel a szenvedéllyel ma már a fiatal generáció sem szembesül a képernyők előtt, hiszen példaképeiket nem láthatják füstölni.

Nem csak a filmvászonról tűnt el a cigaretta, hiszen már jó pár éve, hogy a dohányreklámok és a káros szokásra buzdító plakátok is eltűntek a környezetünkből. Emlékeznek még a Forma-1 Marlboro futamaira? A dohánygyárak és a Forma-1 együttműködése csaknem fél évszázadra tekint vissza, 1972-ben láthattuk először a Marlboro feliratot a világ elsőszámú autóverseny-sorozatában. Az első dohányreklám 1968-ban jelent meg, és 2008-ban került le a versenyautókról az utolsó matrica. Versenysportról beszélünk, mégis a különböző cigarettamárkák (Marlboro, West, Lucky Strike, Benson and Hedges…stb.) folyamatosan a szemünk előtt voltak, mintegy figyelemfelhívásként: a sportban is elismert a dohányzás.

Vajon hogyan változott a cigarettázók aránya a dohányreklámok betiltásával és az egészségmegőrzésre vonatkozó kampányok segítségével? A KSH hivatalos adatai alapján, sajnos már a 15. életév betöltésétől naponta dohányoznak a fiatalok. Tíz évvel ezelőtt a 15-17 éves korosztály 16,7; a 18-34 évesek 31; és a 35-64 év közöttiek 32,5 százaléka naponta dohányzott. Ma ez az arány 9,4; 31,3 és 28,4 százalék. Az adatokat összehasonlítva csökkenő tendencia figyelhető meg.

De nézzünk meg egy másik szempontot is! Az iskolai végzettség függvényében is eltérés mutatkozik a dohányzási szokásokat illetően.  Amíg a 8 általánossal rendelkező cigarettázók aránya 3,7 százalékkal növekedett, a felsőfokú végzettségűeknél ez a mérték 3,1 százalékkal csökkent. A régiókat vizsgálva Észak-Magyarország és az Észak-alföldi térség vezeti a listát a napi dohányzók számát tekintve. A fiatalkori káros szenvedély szerencsére csökkent. Köszönhető ez a betiltott reklámoknak, a Nemzeti dohányboltok megnyitásának, melynek célja, hogy a fiatal generáció nehezebben jusson hozzá ezekhez a termékekhez. És ma már a munkáltatók kötelezve vannak, hogy a munkahelyeken nem dohányzó beosztottjaikat megvédjék ennek káros hatásaitól.

A dohányzás összetett probléma: a gyermekek védelme, a munkavédelem és a nem dohányzók védelmének kérdéskörét foglalja magába. A legveszélyeztetettebb korosztály a serdülők csoportja, ahol a rászokás megelőzése, az egészséges, kulturált életmódra való nevelés a cél.  Iskolás korban jellemző a kortársak lehúzó hatása, a korra jellemző kíváncsiság, a nem megfelelő példaképek követése. A serdülő korosztállyal kapcsolatban a szülők és tanárok felelőssége a dohányzás terén a rossz példamutatástól a felelőtlen tudomásul vételig tart. A rászokás megelőzésére iskolai, közösségi és médiakampányokat szerveznek. E mellett fontos a leszokni kívánók segítése, ami legtöbb esetben támogatás nélkül nagyon nehéz. A leszokás segítségét szolgálják a nikotintartalmú rágógumik, tapaszok, továbbá fontos a pszichés támogatás.

Napjainkban, számos országban különböző intézkedésekkel próbálják korlátozni a dohányzás élvezetét. Az Európai Unió 1995-ben az Európai Dohányzás Elleni Kódexben rögzített irányelveket, míg hazánkban az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól rendelkezései az irányadók. A téma fontosságára való tekintettel, minden év május 31. napja a Nemdohányzók Világnapja, e-mellett világszerte november harmadik csütörtökén tartják a Dohányzásmentes Világnapot (Non-Smoking Day), amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy felhívják a figyelmet a dohányzás káros voltára és a füstmentes élet előnyeire.

És végül, válaszoljuk meg magunknak a kérdést: mi hiányzik, amikor nem füstölünk?

Uszó Ildikó

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.