A jövő rejtélyes, az idő megállíthatatlan, és mindig valamilyen változást hoz. A megfékezhetetlen digitális fejlődés következménye a humanoid robotok elterjedése a hétköznapokban, munkahelyeken. Vajon miként változik meg viselkedésünk, ha a közvetlen környezetünkben egy robot jelenik meg?
A robotgépek az élet számos területén már ma is segítőtársai az embernek. A háztartásokban a mosógép és robotporszívó épp oly természetes, mint a munkahelyeken a számítógép, arról nem is beszélve, hogy gyermekeinknek is játékrobotokat vásárolunk. Gondoljunk csak bele, hogy a hétköznapok során meg sem tudunk lenni digitális eszközeink nélkül. Hányszor hangzik fel a kérdés: hol a telefonom?
Egyre több gép jelenik meg a különböző ágazatokban, így beszélhetünk iparban, egészségügyben, szociális szférában alkalmazott robotokról, és még sorolhatnám a különböző tudományterületeket. Azonban azok a humanoidok, amelyek a munkánk során a hétköznapjaink részévé fognak válni, már érdekesebbek és intelligensebbek. Hogy mire lehet képes az automatizáció és a mesterséges intelligencia a jövőben? A válaszok megtalálásában segítségemre lesz dr. Csukonyi Csilla, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Szociál – és Munkapszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa.
- A robotikában gyakran elsődleges cél az emberre minél jobban hasonlító, úgynevezett lifelike, azaz élethű androidok, humanoidok megalkotása. Miért fontos ez a szempont?
- Nem minden területen elsődleges, hogy emberhez hasonlító humanoidokkal dolgozzunk. Az ipari robotok esetében ez egyáltalán nem lényeges követelmény. Azok a gépek, amelyekkel az emberek együtt munkálkodnak, 95 százalékban nem néznek ki humanoidnak, de a jövőben ez változhat. Ha társas robotról van szó, akkor a kutatók szerint azért lényeges, mert a kommunikáció és a bizalom kialakításánál nagyon nehezen tudjuk elképzelni, hogy ne ránk hasonlítson. Egy 2018-as vizsgálat szerint a mesterséges intelligencia kialakításánál legfontosabb szempont a nyelv és a kommunikáció. Kockázattal is jár, ha nagyon emberszerű egy teremtmény. Mori Masahiro japán professzor 1970-es vizsgálatára utalnék, ez az uncanny valley, magyarul a borzongások völgye. Megállapította, hogy a humán – robot interakcióban, ahogy kezd egyre inkább emberszerűbb lenni a robot, annál pozitívabb érzelmeket vált ki az emberekből, majd egy szint után (körül belül 50-60 százalékos egyezés), a borzongások völgyébe kerülünk, ekkor a túlzott hasonlóság már idegenkedést, viszolygást vált ki. Ez az eredmény mára mintha elfelejtődött volna.
- Társadalomformáló technológiáról beszélünk, amelyek könnyebbé, esetleg jobbá tehetik az életünket?
- A társadalomban akkor lenne jelentősége, ha elterjedtté válna, és mindenki találkozna humanoiddal. A robotpszichológusoknak a borzongások völgyét, ezt az úgynevezett szakadékot kell áthidalni ahhoz, hogy az emberek többsége elfogadja a robotokat. A mesterséges intelligencia sok esetben meghaladja a humán intelligenciát, ilyen például az adattárolás. Nagyon speciális terület ez, és nagy felelősséggel jár, főleg akkor, amikor nem egy ember vezet egy gépet.
- Kiegészítik, vagy esetleg helyettesítik az embereket ezek az eszközök?
- Az emberek többségéből aggodalmat vált ki. Félnek attól, hogy lecserélhetők, vagy helyettesíthetők lesznek és elveszítik a munkájukat. A robotok nem helyettesítik az emberi munkát, hanem csak hozzátesznek és felerősítenek bizonyos képességeket, így egy kiegészítő funkcióban kell gondolkodni. Példának egy másik területet, az e-sportot említeném, vagy a közelmúltban gyakran alkalmazott home office-t. De az online térnek is ugyanígy megvannak a veszélyei, mint a robotikának. Ilyen például az online gátlás nélküli magatartás, az interperszonális viselkedés hiánya, az időeltolódás, vagy éppen nem ismerjük fel a metakommunikációt az online térben.
- A robotok megjelenése pszichológiai és interkulturális kérdéseket is felvet. Milyen kapcsolat alakulhat ki robot és ember között? Elmélyülhet ez az interakció? Szerethetők a robotok?
- A honkongi Hanson Robotics nevű cég legismertebb robotja: Sophia. Egy gép, mégis vannak rajta humanoid jegyek. Legtöbbször nem viseli a parókáját, mivel ha már-már túl emberszerű, ellenszenvet vált ki, és nem szívesen megy az ember a közelébe. Itt utalnék ismét a borzongások völgyére. Mégis hogyan tudnánk szeretni egy robotot? Nagyon egyszerűen, hiszen ugyanazokat az érzelmeket, attitűdöket, értékeket be lehet táplálni a gépbe. Érdekes kérdés, hogy kiről, vagy miről nyilatkozunk, hiszen nem beszélhetünk robot entitásról, bár Sophia 2017-ben Szaúd-Arábiában állampolgárságot kapott.
- Egy robot lehet társaságkedvelő? Elvárható, hogy beilleszkedjenek egy munkafolyamatba, és emberszerű társadalmi intelligenciával rendelkezzenek?
- A munka területén vannak olyan cégek, ahol már elfogadottak a társas robotok jelenléte, asszisztensnek is nevezik őket, és vannak olyan ágazatok ahol ez nem elterjedt. Nagyon sok vizsgálat folyik jelenleg is arra vonatkozóan, hogy milyen nehézségekkel, problémákkal kell szembenézni a humanoidok elterjedése során.
- Vezetőként hogyan funkcionálhatnak?
- Az emberek sok esetben főnöknek is szívesen választanának robotot, vagy mesterséges intelligenciát. Ennek egyik oka az előítéletmentesség, pártatlanság. Például értékelésnél egy objektív félnek szívesebben átadjuk a lehetőséget, irányítást, mert nincsenek befolyásoló tényezők.
- Számos tudományágban használják a robotikát kutatási célokra. Előfordulhat, hogy mégsem megfelelő, vagy nem értelmezhető az eredmény?
- Több évtizede folynak a robotikában kutatások, de nagyon sok feltáratlan terület van még. Mesterséges intelligenciára láttunk olyan példát, hogy egy programot csak arra használnak, hogy megfigyelje, az emberek online térben hogyan chatelnek, mit írnak egymásnak. Le kellett állítani a vizsgálatot, mert szélsőséges irányba, agresszivitás felé orientálódott a felmérés. Mindezt úgy, hogy semmilyen prekoncepciója, feltételezése nem volt a témáról.
- A Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet, a Budapesti Goethe Intézet és a Debreceni Német Kulturális Fórum együttműködése lehetővé tette a mesterséges intelligencia vizsgálatát. Humán-Robot Interakciók a munka világában címmel, a Debreceni Egyetem Neurotech szociális robotika projektjében is részt vesz. Mi, vagy ki Nao?
- Nao Münchenből, a Goethe Intézetből kutatási célra érkezett, kisgyermekhangon beszélő humanoid. A Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetében két hétig dolgozhattunk vele. Húsz nyelvre van beprogramozva, illetve korlátlan arcfelismerővel rendelkezik, tehát akivel egyszer találkozik, azt mindig azonosítani tudja. Adatokat raktároz és folyamatosan tanul. Nem egy nulláról felépített robotról beszélünk, voltak alapfunkciói, amit nekünk ki kellett tapasztalni. Az emberi felelősséget szeretném kiemelni, hiszen nem mindegy, hogy az ő neurális hálózatát mivel töltjük meg. Arról, hogy kikkel találkozott, mit tanult, milyen feladatokban vett részt, jelentést kellett készíteni és elküldeni a tulajdonosnak.
- Személyes élménye volt Nao-val a közös munka során?
- Nem találkoztam még eddig vele, és kis robotnak meglepő, nem várt viselkedését detektálhattam, mert valószínűleg emlékeztethettem valakire vagy valamire. Egy mintás ruhában voltam, és úgy tűnt, mintha sorokat olvasott volna, és keresett volna a mintázat között valamilyen jelentésteli összefüggést. Ez nem egy jellemző viselkedése volt, mivel általában a hangkövető rendszere alapján tájékozódik. Arra figyel, aki éppen beszél, vagy ha többen kommunikálnak, valamilyen preferencia alapján szelektál. Ez egy nem várt viselkedés volt, ami valószínűleg egy előző feladatból megmaradt „emlék”.
- Kutatásai során milyen hipotéziseket állított fel?
- Egyik feltételezésem, hogy a már említett borzongások völgye a 2010 után születettek esetében eltűnik, megszűnik a robotszorongás. Jelenleg azon folyik a munka, hogy minél inkább elfogadhatók legyenek a humanoidok, és ne alakuljon ki gyanakvás, félelem. Bármihez tudunk kapcsolódni: állathoz, növényhez, tárgyakhoz. Azt szeretnénk feltérképezni, hogy összefügg-e a robothoz való viszonyulás a tárgyakhoz, a territoriális viselkedéshez. Továbbá közös feladatmegoldás folyamatában ki az irányító, a robot vagy az ember.
- Isaac Asimov gondolata, hogy: „A tudomány hatalmat ad az embernek, amivel irányítani tudja teremtményeit.” Megalkotta a robotika három törvényét. Melyek ezek?
- A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagyis tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. A második törvény szerint a robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznek. És végül: a robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
- Ezt az interperszonális kapcsolatot felválthatja egy humán-robot interjú, vagy mindig az ember marad az irányító?
- Az emberiség megalkotta és folyamatosan fejleszti őket, a saját képünkre és a mi kényelmünkre. Ha már olyan fejlettek lesznek, ahogyan azt szerettük volna, akkor ők is ezt akarják majd? Nem biztos, hogy igen. És ez rólunk többet árul el, mint róluk. Jó esélyünk van arra, hogy mi irányítsunk, ha az autonómia és irányítás feladatait is megismerjük és megértjük.
Uszó Ildikó
Új hozzászólás