Két-háromévente találkozom Európa legnagyobb bogarának, a szarvasbogárnak egy-egy példányával. Latinul Lucanus cervus. Csak érdekességképpen említem, hogy a szarvas Cervus elaphus, azaz cervus bogár és cervus emlős.
A minap egy nőstényre leltem. Kisebb a hímnél, de bogárviszonylatban így is tiszteletre méltó méretei vannak. A barna színű rovar kapitálisabb egyedei tíz centiméterre is megnőnek. A hím agancsrágójához képest csáprágója csökevénynek tűnik, de még azzal is erőset tud harapni, még mi emberek is megérezzük.
Ha láttak már párzási időben a természetben, vagy legalább a tévében szarvasverekedéseket, akkor valami hasonlót képzeljenek el a bogárhímek esetén is. Egy-egy nőstény kegyeinek elnyeréséért komoly küzdelmeket vívnak. Párzási időszakok május-júniusra esik. Nappal pihennek, a tölgyfák nedveit szívogatják, mintegy erőt gyűjtve az esti összecsapásokra. Alkonyatkor hangos zúgással emelkednek a magasba. Portyázásra, párt keresni indulnak. A szerelmesek se nem látnak, se nem hallanak, így a szarvasbogarakkal is megesik, hogy egy-egy járókelő fején koppannak. Az eltalált homo sapiens garantáltan érzi a találkozást. Ha egy nőstényre több hím is rálel, ott aztán komoly hacacáré veszi kezdetét. A „bunyó” célja, hogy a szarvak segítségével a vetélytársat a hátára fordítsák, úgyhogy három pár ízeltlábuk az égnek állva kalimpáljanak, vagy lelökjék az ágról. Ez utóbbinak csekély a következménye, hiszen a vesztes nem bénaként zuhan a mélybe, hanem szárnyra kapva repül el, másik nőstény kegyeit keresni.
A szarvasbogár jól elvan a mézen és a cukros vízen is, amelyet nyaló-szívó szájszervével szippant fel, így fogságban is hosszú ideig életben tartható. Azért inkább hagyjuk meg a természetnek. Különben is védett faj, eszmei értéke tízezer forint. Sajnos szűkül élőhelye, ahogy földrészünkön csökkenek az erdőterületek. Magyarországon a homoki tölgyesek területe egyre zsugorodik, mert az erdőgazdálkodók inkább a gyorsabban növekvő fafajták (akác, nyár) telepítését végzik, bár uniós döntés miatt a magyar akác sorsa kétséges. Magyar földön akár lesz akác, akár nem, a szarvasbogarakat a legkevésbé érdekli, nekik tölgyfa kell, lehetőleg minél több, mert ha továbbra is komoly mértékben csökken élőhelyük, a tölgyes erdő területe, akkor Európa méretbajnok bogarai is felkerülnek a Vörös listára, a veszélyeztetett fajokat feltüntető összesítésre.
A nőstényt néhány fotó elkészítése után én is szabadjára engedtem. Mondjuk, nem bántam volna, ha látványára egy-két hím is elődöngicsélt volna. Őket is szívesen megörökítettem volna az utókornak…, ja meg a Díszpolgárnak.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás