Versek

A hamuszínű téli egen szomorún
Fekete varjak csapata száll,
Csapata száll…
Ködös agyamban sötét gondolatok
Szárnya suhog… Most jön a halál,
Jön a halál.

 

Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon,
S benne feltalálhatjátok
Mit tanít bölcs Salamon:
Miképp széles e világon
Minden épűl hitványságon,
Nyár és harmat, tél és hó
Mind csak hiábavaló!

 

Pendítsd csak kobzod, citerád,
gitárod, lantodat
valahol tört szemeket látsz,
meggyötört arcokat

El kell találni, kit, mi bánt,
s kinek melyik való,
hangold arra a húrt, a fát,
légy te örömadó.

Egy délkörnyi örömet szelj,
hogy csorduljon leve,
a mindenségből, ennyi kell,
hogy gyógyuljunk vele.

Egy karcnyi fény, parányi hő
hiányzik már nagyon
e vak, e lassan őszülő
magányos csillagon.

A költő, akit saját elmondása szerint nem is érdekelt a költészet és az irodalom. Annyira nem, hogy általános iskolában nyelvtanból szinte bukásra állt. Az olvasás volt az első lépés az úton, ami később odáig vezetett, hogy a Debreceni Egyetem magyar nyelv és irodalom alapszakján, filozófia minoron évfolyamelsőként végezzen. Az olvasást a paranormális jelenségekről szóló könyvek, illetve UFO-magazinok, valamint vallástörténettel, filozófiával foglalkozó kötetek szerettették meg vele.

1964 óta minden évben április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. E napon született József Attila, akit méltán nevezünk a 20. század egyik legnagyobb magyar költőjének.