Pedagógus ismerősöm mesélte az alábbiakat. Debrecenbe röffentették a környék pedagógusait, de jöttek Borsodból és Szabolcsból is. A program a kísérleti tankönyvek bemutatására szerveződött.
A tavaszi szünet befejeződésével az iskolák újra benépesültek. Kormányzati akaratból rövidre sikeredett a pihenés, pedig három kemény hónapnyi tanítás, tanulás állt a pedagógusok és diákok mögött.
Debrecen szomszédvárosa, Hajdúsámson két eseménnyel is kapcsolódik Rákóczihoz. A fejedelem, Lengyelországból indulva, Sámsont Hadház felől közelítette meg.
A pedagógusok mindig a nemzet napszámosainak, robotosainak, újabban rabszolgáinak számítanak. Mindenkor úgy bántak velük, mint a földes úr a jobbágyaival, az utóbbi időben még inkább.
A debreceni nagyerdei botanikus kertben kedden megnyílt az Agora tudományos élményközpont, amelynek első látogatói felfedezhetik a Naprendszer titkait, megvizsgálhatják a szemünk működését és bepillantást nyerhetnek a mindennapi „konyhai” kémiába - közölte az élménypark kommunikációs referense a nyitás után az MTI-vel.
Vasárnap délelőtt van, mégis népes a debreceni Simonffy Emil Zeneiskola tanári szobája, Sáriné Szebenyi Judit tanárnőhöz jönnek szép számban a tehetséges tanítványok, akik oly’ sok szép sikerrel „öregbítették” már az intézmény hírnevét.
Nagybányán többször jártam. Belvárosa, a történelmi városmag megunhatatlan. Református temploma tornya szakasztott a Nagytemplomé, bár csak egy épült belőle.
Az interpelláció latin eredetű szó. Az interpellatio (félbeszakítás) szóból ered. A parlamenti életben az országgyűlési képviselő által a kormányhoz intézett szóbeli vagy írásbeli kérdés, melyet felvilágosítás céljából kér. Az interpellációra a kormány illetékes tagja válaszolni tartozik, de meg is tagadhatja.
Újságunkban a Fehér bot világnapja (október 15.) alkalmából már közöltünk egy rövid megemlékezést vak és gyengénlátó embertársainkról. Akkor elhatároztuk, hogy hasábjainkon a témának folytatása lesz. Megkerestük a debreceni Gyengénlátó Gyermekekért Alapítvány vezetőjét, Pirik Jánost, beszéljen a látássérült gyermekekről, felnőttekről, az alapítványról. Az alábbiakban erről olvashatnak.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.