Élet és halál szétválaszthatatlan egység, ám az ember mintegy önvédelmező mechanizmusként hajlamos a halál gondolatát tudatalattijába száműzni egészen addig, amíg az onnan erőszakkal a felszínre nem tör. Borbély Szilárd életművének fontos alappillére a halál gondolati kivetülése az életre.
Gulyás Pál, a debreceni költőzseni számos műve ismert az irodalomkedvelő (és cívis) nagyközönség előtt. Egy verse azonban egészen biztosan nem kerül bele a gyűjteményekbe, tankönyvekbe. Ez a költeménye, a Fekete gályák ráadásul nem csupán az irodalomtörténet számára egyedi alkotás, hiszen a vershez való személyes kötődésemről is írok e jegyzetben.
Az irodalom, a lírai műveltség alighanem mindenki számára elengedhetetlen. Általános emberi kapcsolatteremtési célokat szolgál a művelődés, a kultúra, az olvasás, hogy ne csupán üres lózungokat pufogtassunk, de akár idézetekkel, akár tudományos megállapításokkal gyarapíthassuk magunk és egymás tudását. Mindez pedig az utcán is elérhető.
Ha azt mondják nekünk nevezzünk meg egy híres festőt, szobrászt, költőt és még sorolhatnám, szerintem mindannyiunknak beugrana legalább egy név. Pál Ferenc neve több szakterület kapcsán is eszünkbe juthat, ismerhetjük római katolikus papként, mentálhigiénés szakemberként, motivációs előadóként és íróként is.
Előfordul néha, hogy olyan tények kerülnek napvilágra, amelyek valamilyen oknál fogva rejtve voltak eddig a világ szeme elől. Ez történt az irodalomtudományban, amikor Szabó Magda hagyatékából előkerült két füzet, amelyek borítóján a Csigaház cím szerepelt, 1944-es évszámmal és SZ. M. szignóval. Miért is meglepő fordulat a magyar irodalomtörténetben ennek a kéziratnak a felbukkanása? Cikkünkben erre a rejtélyre is fény derül.
L. Ritók Nóra. Pedagógus, a művészetoktatás és az integrált nevelés szakértője. Nagy erővel küzd a mélyszegénység és a gyerekszegénység ellen. Az Igazgyöngy Alapítvány létrehozója. Több könyv, publikáció szerzője. Férjezett, két gyermek édesanya, Príma Primissima díjas.
Amikor az orvostudomány fejlődése a géntechnológia csúcsszintjei felé törekszik, nehéz elképzelni azt, hogy egy könyv olvasása gyógyszerként tud hatni elgyötört szervezetünkre. A könyvek gyógyító hatalma azonban már a régi korokban is ismeretes volt az emberek előtt. Rudolf Panka irodalomterapeutával beszélgetek az irodalom erejéről.
A Debreceni Egyetem fekete-fehér sportklubjának centenáriumára született meg az a DEAC-tetralógia, amelyet Sándor Mihály sporttörténész vetett papírra. A kötetek tételesen tekintik át a klub 1919-es alapításától a különböző változásokat, adatokat, de számos érdekességről is olvashatunk.
Immár öt esztendeje, hogy először elhangzott a híres mondat: „vaaan jó válasz!”. A Kvízözön csapata, a cívisvárosban közismert apa-fia páros kvízműsorai hetente százakat vonzanak, hogy együtt, csapatokban mérjék össze tudásukat, műveltségüket.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.