Pontos a használata a döntő melléknevünknek, ha döntő csatáról, mérkőzésről (valaminek a kimenetelét eldöntő küzdelemről, a győzelemért vívott ütközetről, a sportban az elsőségért játszott összecsapásról), illetve döntő pillanatról (sorsdöntő momentumról) beszélünk.
Az 1800-as évek végén a virágzó kereskedelemmel rendelkező Debrecenben a Kereskedő Társulat először a kereskedelmi szakiskola fenntartását, majd azzal együtt a Kereskedelmi Akadémia épületének megépítését határozta el.
„Te tudod mi az a 20 mondat amit egy pasi sose mondjon egy csajnak?” Hemzseg a helyesírási, nyelvhelyességi hibáktól e médiamondat: két helyütt hiányzik a vessző, az ami helyett stílusosabb az amely (a vonatkozó névmás előtt főnév áll), s e két ködszürke divatszó, a pasi és a csaj helyett tartalmasabb, pontosabb szavakat várnánk.
Kilencvennyolc évvel a trianoni diktátum aláírása után is hatnak annak következményei. Magyarország megmagyarázhatatlan nagyságrendű büntetése nem volt elég, a környező országok, főleg Románia és Szlovákia (régebben Csehszlovákia) a mai napig többet akar.
Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a médiában és a mindennapok nyelvhasználatában egyaránt számos helyesírási hiba forrása az, hogy a közlő – feledékenységből, sietségből, tudáshiányból – nem fordít kellő gondot szövege értelmezésére. Arra nem gondol a nyelvhasználó, hogy efféle helyesírási bakikkal akár sértegetni is lehet. E hibák gyakran az egybe-, illetve különírás szabályait szegik meg.
Bréking! Bréking! Bréking! – brekegi fülünkbe nap mint nap a szenzációvadász sajtó. S a breaking szó e fonetikus változatának műfaji fedezetével, vagy inkább fedezéke mögött, rendkívülinek, egyszersmind nagy hírértékűnek kevéssé – gyakran pedig a legkevésbé sem – számító információkat közöl.
Anyanyelvhasználatunkban évek, sőt évtizedek óta szívósan élnek tartalmatlanná kopott, szürke kifejezések, rég elcsépelt, de újra meg újra divatozó szavak. Az egyik túlélő a fantasztikus melléknév.
„Micsoda lélek lobog tebenned, / micsoda szerelem, az áldott? / Vettem neked, mert szeretlek nagyon, / nézd, egy csokor szenvedést, virágot” – írja gyönyörű ifjúkori szerelmi dalában Juhász Ferenc, a 20–21. század egyik legnagyobb magyar költője.
Huszonhat programmal, többek között könnyű- és komolyzenei koncertekkel, kiállítással, filmbemutatókkal várja az érdeklődőket a 28. Debreceni Tavaszi Fesztivál kulturális rendezvénysorozat.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.