Gázos különírás

Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a médiában és a mindennapok nyelvhasználatában egyaránt számos helyesírási hiba forrása az, hogy a közlő – feledékenységből, sietségből, tudáshiányból – nem fordít kellő gondot szövege értelmezésére. Arra nem gondol a nyelvhasználó, hogy efféle helyesírási bakikkal akár sértegetni is lehet. E hibák gyakran az egybe-, illetve különírás szabályait szegik meg.

„Gáz szerelő”, „gáz szerelés”. Egy internetes oldalon ekképp reklámozza magát a szakma. A helyesírást ismerők aligha kérnének „gáz szerelést”, s nem hívnak „gáz szerelőt”, ugyanis a gáz szó argóban ’baj, veszély’ jelentésű, az idézett különírt változat tehát ’hibásan, rosszul végzett’ munkát, illetve ’pancser, kontár, kellemetlenséget, veszélyt okozó’ munkást jelent. Inkább hívnak tehát gázszerelőt gázszerelésre, azaz szakembert minőségi munkára… Ugyanígy senki sem veszi igénybe a „skizofrén szakrendelés” szolgáltatásait, a hasadásos elmezavar nevű betegségben szenvedőket a családtagjaik skizofrén-szakrendelésre kísérik. Az egyik honlapon „beteg ápolás területére beteg látogatókat” keresnek. Beteg az ápolás? Betegek a látogatók? Nem, a helyesírás beteg, a szöveg az értelme szerint ugyanis betegápolásról, azaz betegek gondozásáról, nem az ápolás betegségéről beszél. S az állást nem beteg látogatókkal, hanem munkaképes beteglátogatókkal kívánják betölteni.

Egy elektronikus újságban ez hökkent meg: „malac, disznó eladás és vásár”. Biztosan nem (le)minősíteni akarta a közlő a sokadalmat, tehát szó sincs róla, hogy illetlenkedne, szemérmetlenkedne, trágárkodna az állatpiacon kereskedő (és vevő), hanem a szövegező helyesírásával van baj. A szóban forgó rendezvény tehát: malac-, disznóeladás és -vásár.

 „Mire tud még átállni egy dinnye termelő?” – olvassuk meghökkenve egy online-felületen. Lehet, hogy egy dinnye (azaz: ’dinka, buta, bolond’) termelő semmire sem tud átállni, ám a dinnyetermelőnek, azaz a dinnyetermeléssel foglalkozó talpraesett gazdának megvan a magához való esze, „át tud állni”, más (termelő)munkába is bele tud fogni, bele tud tanulni, ha a szükség úgy hozza.

Mulatságos nyelvi szerkezetet alkotott, aki egy állásajánlatban a munkakört így nevezte meg: „használt ruhakereskedő”. Világos, hogy nem megfáradt, elcsigázott (stb.) jelentkezőket várnak, csak épp a helyesírás ismeretével van baj… Tehát használtruha-kereskedőkre, azaz használt ruha árusításához értő eladók jelentkezésére számítanak.

Azt kérdi egy internetes lap kommentje: ha nincs bizonyíték arra, hogy a túlzott mértékű okos telefonhasználat káros az egészségre, akkor miért kutatják ezt a témát? Az biztos, hogy az okos telefonhasználat nem okoz kárt az egészségben. Az azonban tényleg tisztázandó: az okostelefon-használatnak – tehát a sok mindent tudó (mobil)telefon igénybevételének – milyen gyakorisága esetén tarthatunk attól, hogy szervezetünk jelezni fog…

Nem árt tehát értelmeznünk a leírtakat, mielőtt újságban, internetes lapban, közösségi oldalon nyilvánosságra hozzuk. Mert így elkerülhető, hogy a szöveg – s fogalmazója – nevetségessé váljon.

Arany Lajos