„Te tudod mi az a 20 mondat amit egy pasi sose mondjon egy csajnak?” Hemzseg a helyesírási, nyelvhelyességi hibáktól e médiamondat: két helyütt hiányzik a vessző, az ami helyett stílusosabb az amely (a vonatkozó névmás előtt főnév áll), s e két ködszürke divatszó, a pasi és a csaj helyett tartalmasabb, pontosabb szavakat várnánk.
Ekképp hangozhatna korrekt tartalmi és nyelvi formában e kérdés: Te tudod, melyik az a 20 mondat, amelyeket egy férfi (férfiú, férfiember, úr stb.) sose mondjon egy nőnek (hölgynek, nőszemélynek, fehérnépnek stb.)? Ha a tegező hangvétel okán a beszélő szűkíteni kívánja a kérdést fiatal(abb) generáció(k)ra, élhet a fiú, fiatalember, legény, srác, fickó és más, illetve a lány, leányzó, fruska, menyecske, fiatalasszony stb. szavak bármelyikével, a megszólítandó csoportok(tól) függően.
Nemcsak divatszó, a szleng szava is mindkettő! Benne vannak a szlengszótárakban. A csaj ’lány, nő’, a pasi ’férfi’ jelentésben. A szleng pedig – mint a Magyar értelmező kéziszótár definiálja – „választékos(abb) vagy hivatalos beszédhelyzetben nem használt elemekből álló, bizalmas nyelvhasználat, nyelvváltozat”. A Tolcsvai Nagy Gábor-féle Idegen szavak szótára „spontán beszédben használatos, bizalmas stílusú szavakból és kifejezésekből összeálló városi nyelvváltozat”-ként határozza meg, sőt azonosítja az argóval, ennek második jelentését ugyanis így adja meg: „bizalmas, néha durva stílusú városi nyelvváltozat, szleng”.
Semmiképp sem az igényes, választékos, a művelt köznyelv szavai tehát ezek! Az említett értelmező szótár szerint lekicsinylő szóhasználat a pasas (’ember, férfi’), amelyből a pasi szó származik. A Népszótár (a nepszotar.com oldal) összeállításában a pasi szó mint „a csaj párja” szerepel. A csaj pedig durva kifejezés, a Nyelvművelő kéziszótár szerint – „az ifjúsági nyelvben és a bizalmas-vulgáris beszélt nyelvben is széles körben elterjedt” argószó. Mindkettőnek a meghatározásában jelzik tehát a szótárak: a bizalmas nyelvhasználatba valók. Ennélfogva – noha szinonimák sora áll rendelkezésre a különféle életkorú, foglalkozású stb. hím- és nőnemű személyek jelölésére – érthetetlen, hogy nemcsak a köznapi nyelvhasználó, hanem a nyelvi kapuőri szerepet is betölteni hivatott média sem merít rokon értelmű szavaink gazdag készletéből.
Hiba, de elnézhető, hogy a tinédzserek a saját közegükben e két kifejezést használják bármilyen életkorú hím-, illetve nőnemű személyre. De hogy a média miért reked meg oly gyakran a serdülők egymás közötti beszédének sivár szókészlete, illetve a szleng nyelvi szintjén? Bizonyára egy fajta vélt jópofasággal elegy nyelvhasználati igénytelenség miatt.
„A pasi előadása tetszett, nagyon interaktív volt és vicces” – hangzik egy vélemény a neten. A szellemi teljesítményt értékeli a beszélő, megjelölhette volna inkább az előadó titulusát, pl.: tanár, tudós, művész, világjáró. „Egy tanulmány szerint nemcsak a pasik arcformája, hanem a szemszín is szoros összefüggésben van azzal, hogy milyen típusok.” Érthetetlen, miért riadt vissza a szövegező a férfiak szó használatától. „Öt pasiról öten” – olvasom egy internetes magazinban, címként. S olyan „pasik”-ról van szó, mint II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos… Ez a téves, rendkívül fals, faragatlan szóhasználat is kiált a szinonimáért…
Példaértékű cselekedetre utalva szintén kerülendő a pasi szó. „Az öregek meséltek róla, egy pasi, aki állatokat mentett.” Pontosabb itt például az állatbarát, állatszerető úr, a jólelkű, segítőkész férfi stb. Az előadóművészek „szinonimájaként”, művész voltukra, tevékenységükre vonatkoztatva szintén nyers, lapos kifejezés ez: „a Depeche Mode legismertebb számát nyomja egyedül egy pasi. Énekel, bekapcsolja a dobgépet, és orgonál”; „Zongorista pasik! Jellemző rátok a »művészlélek« kifejezés?” Udvariasabb: játssza egyedül egy zenész; zongorista férfiak, (fér)fiúk, urak! A „népzenész csajok”, a „néptáncos csaj” szószerkezetek is a henye és bárdolatlan beszéd jelei. Szabatosabb, udvariasabb így: népzenész lányok, néptáncos nő.
„Mutass már nekem egy olyan pasit, aki nem rémül meg egy határozott, céltudatos, okos nő láttán!” Ha a beszélő a nőnemre köznyelvi szóval utal, ízetlen a másik nemet szleng-szinonimával illetni. Tehát: Mutass már nekem egy olyan férfit, aki…
Az ünnepi, szakrális eseményeket emlegetve disszonáns a pasi megjelölés: a színésznő „mégis hozzámegy a pasijához”. Az amerikai színész „elveszi a csaját”; a napokban „kéri feleségül az énekesnőt tehetős vállalkozó pasija” – olvasom a médiában. A csaja kifejezés menyasszonyra alkalmazva: tapintatlan, ordináré. (A hölgy egyébként azóta a színész felesége, gyermeke anyja…) Ami a másik citált közlést illeti: mivel a feleségül kérés feltételezi a vőlegény státuszt, illő lett volna például e szót használni.
Saját igényszintjét is jelzi, aki folyton a szóban forgó szavakkal él. Mint az alábbi mondat közlője: „Hiába, ő az ideális pasi nekem.”
Hiába, az is üzenetértékű, ha valaki a férfi, partner, szerelmi társ, kedves, jövendőbeli helyett megelégszik egy pasival…
Arany Lajos
Új hozzászólás