A Gulyás György Liszt Ferenc-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész szellemi örökségének ápolására létrehozott alapítvány először díjazott olyan fiatal tehetségeket, akik orvostudományi kutatásban, illetve zenei pályán kiemelkedő teljesítményük alapján arra érdemesnek bizonyultak. Célokról, múltról és zeneiségről beszélgettem Tóth Józseffel (kis képünkön), a Gulyás György Alapítvány elnökével.
Gulyás György karnagy, főiskolai tanár, egy különleges érzékenységű és képességű muzsikus volt, akinek számos kezdeményezése napjainkban is meghatározó jelentőségű. Tevékenységével maradandót alkotott, és ezzel örökre beírta magát a XX. századi magyar zenekultúra történetébe.
- Hogyan kapcsolódik Gulyás György neve a debreceni zeneoktatáshoz, illetve az orvostudományhoz?
- Debrecen zenei életében Gulyás György személye évtizedeken keresztül megkerülhetetlen volt. A Debreceni Kodály Kórus, mint professzionista együttes alapítója, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megálmodója. 1954-1966 között a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola, majd a Zeneművészeti Főiskola igazgatója lett. Sokoldalú személyiség volt, és a kultúra mellett fontosnak érezte a társintézményekkel, szakemberekkel való együttműködést. Ilyen terület volt az orvostudomány is.
- Mikor és milyen céllal jött létre az alapítvány?
- Az alapítványt özvegye, Gulyás Györgyné és családtagjai hozták létre 2005-ben, annak a szellemiségnek megőrzése érdekében, amelyet ő képviselt. Támogatta a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeket, akiknek szükségük volt valamilyen mecenatúrára. Ennek érdekében még önálló kollégiumot is létrehozott a vidéki tanulók számára.
- Orvostudományi kutatómunkákat, zeneművészeti ágon szakgimnáziumi- és főiskolai hallgatókat értékeltek. Milyen pályaműveket díjaztak? Melyek voltak a kuratórium szempontjai a pályázatok elbírálásánál?
- Az Alapító Okiratban meghatározott szempontok pontos útmutatást adtak számunkra. A pályázat lényege, hogy olyan tehetséges fiatalok kapjanak támogatást, akik a tanulmányaik során kiemelkedő eredményeket értek el, és tehetségük további kiteljesedéséhez olyan rendezvényeken, alkalmakon vehessenek részt, amelyekhez nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással. Az orvostudomány területén különösen szignifikáns projektmunka bemutatása szükséges ahhoz, hogy a szakmai konferenciákon részt vehessenek.
A kiírt kategóriákban tíz fiatal nyerte el az alapítvány támogatását a kuratórium döntése alapján. Középfokú zenei ösztöndíjban részesült: Horváth Nikolett, Paku András és Papp Máté. Orvostudományi kutatómunkájáért: Somodi Laura, dr. Orbán-Kálmándi Rita, Pénzes Zsófia vehette át az elismerést. Felsőfokú zenei képzésben Bégány Csenge Anna, Csörgeő Luca, Fujita Júlia és Sipos Rita Veronika kapott támogatást.
- Utazzunk egy kicsit vissza az időben! Ön milyen impresszió hatására döntött úgy, hogy a zenei pálya felé orientálódik?
- Az én generációm számára minden, ami a zenével kapcsolatos, az nagyon vonzó volt a fiatalok számára. Aki hangszeres tanulmányait kellő szorgalommal végezte és jövőjét ezen a pályán képzelte el, ugyanazt az utat járta be, mint én.
- Az egykori karnagy és főiskolai tanár tanítványa volt. Nehéz volt egy ilyen nagy mester elvárásainak megfelelni?
- Nagyon fontos minden diák számára, ha egy szakmailag elismert vezetővel és zenésszel dolgozhat együtt. Az a munkamódszer és filozófia, amit ő tanított, a zene szolgálatába állított bennünket. Tanárként, kórusvezetőként olyan hatású személyiség volt, aki rendkívül határozottan képviselte céljait. Nem kötött könnyű kompromisszumot. Ahogy Kodály Zoltán mondta: „Nincs megalkuvás művészetben és magyarságban.” Csak ilyen elszántsággal és kitartással jöhetett létre a Debreceni Kodály Kórus, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, nem épülhetett volna meg a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának épülete és sorolhatnám azokat a teljesítményeket, amelyek a nevéhez kapcsolódnak. Egyszerűen nem ismert lehetetlent. Sokat tanulhattunk tőle.
- Milyen tapasztalatokat tud hasznosítani a karrierjében, az igényes zenei kultúra közvetítésében?
- Szellemi örökségünk megőrzése kötelez bennünket arra, hogy tehetségünknek megfelelően képviseljük azokat a normákat, amelyeket mi is magunkénak érzünk. Meghatározó személyiségek voltak elődeink a zeneoktatásban, és büszkévé tették mindazokat, akik találkozhattak világhírű karmesterekkel, szólistákkal. Amikor ők már nem dolgoztak aktív muzsikusként, akkor az ember érzett egy űrt, amit be kellett tölteni. Érzékeljük azt, hogy az oktatás folyamatában a generációk változása során egyre inkább szükség van arra, hogy a tanításban szerzett tapasztalatokat egyre erősebben képviseljük. Ez egy értékrend, ami nem létrejön, hanem van. Kodály Zoltán szavait idézném: „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” Most a digitalizáció világában egészen más módszerekre van szükségünk és lehetőségünk, de emellett az évtizedes, évszázados bevált pedagógiai módszereket is tudni kell alkalmazni.
- Egyetemi oktató, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője, továbbá fagottművész, Bonis Bona-díjas mesterpedagógus. Ez nyilván nem független attól, hogy a Gulyás György Alapítvány elnöke lett. Milyen tanácsokkal látná el a díjazottakat és azokat a fiatalokat, akik a jövőben a klasszikus zenei pályát választják hivatásuknak?
- Mi, akik tanítványai és munkatársai is voltunk Tanár Úrnak, az általa teremtett értékrendet megpróbáljuk képviselni. Napjainkban különös szükség van rá. A kuratórium tagjai valamilyen formában kötődtek Gulyás tanár úr személyéhez. Egy ilyen feladat elől kitérni nem lehet.
A fiataloknak tanácsot nem adok, de intelmeket igen. A szorgalom nagyon jó alap arra, hogy a zenei együttműködésben is eredményesek legyenek. Tanár úrnak is volt egy mondása: „A méterek megtételére sokan képesek, az utolsó milliméterekhez azonban kevesen jutnak el.” Reméljük, hogy az alapítványi támogatás hozzájárul ahhoz, hogy a pályázók azokat a bizonyos utolsó millimétereket is képesek legyenek megtenni.
- Hogyan érvényesülhet egy fiatal tehetség a klasszikus zenei életben?
- A zenei tehetséggondozásért nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a művészi képességek, kvalitások kifejlődhessenek, érvényesüljenek. Ehhez hosszú, kitartó munka, szorgalom és szakértelem szükséges, ezt nem lehet megspórolni.
- Gulyás György mesterei közül a magyar zenei élet legkiemelkedőbb képviselőit: Bárdos Lajos, Ádám Jenő és Kodály Zoltán nevét említhetjük. Mennyire fontos a művészi pályán való előrejutásban az, hogy a mentorok meghatározó alakjai legyenek a zenei életnek?
- Meghatározó, és nagyban hozzásegíti az egyént ahhoz, hogy hiteles művésszé váljon egy előadó. Nagyon fontos a hiteles szó, hiszen a klasszikus zenei előadói gyakorlat az rendkívül minőségelvű.
- A Liszt Ferenc-díjas művész milyen hagyományokat, szellemi örökséget hagyott utódainak?
- Nincs Magyarországon még egy olyan középfokú zenei képzést folytató intézmény, mint a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium, amely ilyen örökséget kapott. A Gulyás tanár úr által elképzelt és magáévá tett Kodályi elveket maga Kodály Zoltán is hitelesnek tartotta, ezért adta még életében az iskolának a nevét. Ezt a szellemi örökséget ápolva igyekszünk nap, mint nap a munkánkat végezni.
Uszó Ildikó
Új hozzászólás