Jómagam számtalan Kárpát-medencei folyó forrásához eljutottam. Jártam a Sebes-Körös, a Zala, a Sajó forrásánál, a Maros eredését egy kilométerre közelítettem meg, ugyanígy a Fekete-Körösét, s láthattam az Oltot még vékony kis patakként. Mégis legszebb a legutóbb felkeresett Száva eredés.
A Száva a Duna jobb oldali mellékfolyója. 940 km hosszú. Szlovéniában, a Júlia-Alpokban két ágban ered. A Kis-Száva (Sava Dolinka) és a Bohinji-Száva (Sava Bohinjka) összefolyásával keletkezik. Keresztülfolyik Horvátországon és Szerbiában, Belgrádnál ömlik a Dunába.
A Sava Bohinjka eredését egy ismerősi társasággal kerestem fel. Az ország legnagyobb tavát, a Bohinj-tavat elhagyva, keskeny műúton értük el a Triglav-hegy lábánál kialakított parkolót. A Triglav Szlovénia legmagasabb csúcsa (2864 m), egyben a róla elnevezett nemzeti park egyik lelátogatottabb helye. A szlovén 50 eurocent hátlapját a hegycsúcs dombornyomata díszíti. Első megmászása 1778. augusztus 26-án történt. Négy bohinji helybelinek sikerült a csúcsra jutnia: Luka Korošec, Matevž Kos, Štefan Rožič és Lovrenc Willomitzer. Az első nő, aki megmászta, Rozalija Škantar volt, 1870-ben.
A Savica-vízesésnek is nevezett Száva eredéshez jutásért három eurót kell fizetni. A kasszától meredek, négyszáz lépcsőt is magában foglaló úton, körülbelül fél óra alatt jutottam fel a forráshoz. Útközben a Bohinj-tó felé gyönyörű panorámában gyönyörködhettem.
A hegy oldalából, egy ötszáz méteres sziklafalból tör elő a víz és 168 méteres zuhanás után kezdi el útját a Dunáig. Lélegzetelállítóan látvány. A víz akkora robajjal csapódik a zuhatag alatti természetes medencébe, hogy az ember saját hangját alig hallhatta. A vízeséssel szemben kialakított teraszról szép fotókat készítettem. A teraszon emléktábla állít emléket az első megmászóknak.
Aki Szlovéniában jár, nem hagyhatja ki a Savica-vízesést.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás