Nyár, szabadság. Végre az évi meló, robot után elengedheti magát az ember. Nem írom, hogy férfiember, mert nőtársaink is hasonlókat cselekednek, azaz ilyenkor lecsúszik a torkon néhány koktél, nemes nedű, torokkaparó kisüsti. Nincs semmi baj, míg mértékkel történik, de a magyar ember duhaj, a szélsőségek megszállottja. Azt mondja: „Ha lúd, legyen kövér.”, s gyakran mértéktelenül vedel. Bármit megiszik, ami szája elé kerül.
Kereső
Legújabb írások
Díszpolgár a Facebookon
Képtár
A hét verse
Ahogyan a szobrász
önti a gipszet
a halhatatlan
arcra, azonkép
öntjük mi céhesek-
mívesek szavunknak
anyagát és várunk,
várunk, míg a kíntól
kővé nem mered.