Amikor kedvenceinkre gondolunk, alighanem, rögtön rajongva szeretett sportolóink juthatnak eszünkbe. Ám élnek köztünk olyan kedvencek is, akik legalább akkora figyelmet érdemelnének, mint a sportolók. Mégis, csupán egyetlen nap jutott nekik az esztendőből.
Az év 365 napjából mindössze egyetlen egyszer jut kiemelt szerep az állatokra. Annak ellenére, hogy nap mint nap találkozhatunk a sajtóban az elborzasztó beszámolókkal, az állatkínzás válogatott fajtáival, a klímaváltozás és a természet okozta veszélyeztetettség jelenségével. Október 4-én azonban mégis megenyhül szinte valamennyiünk szíve. Így van rendjén. Még azok az emberek is meghatódva simogatják meg kisállatuk buksiját, hasát, akik a mindennapokban egyébként izzasztó küzdelem árán harcolnak a győzelemért: a sportolók. Tetteikkel pedig felhívják a figyelmet arra, amire manapság már oly kevesen és oly keveset ügyelünk. Arra, hogy nem csak mi élünk ebben a városban, országban, ezen a bolygón, hanem megannyi olyan kis társunk is, akiknek ugyancsak kijár a figyelem és a tisztelet. A DVSC Schaeffler kézilabdázói közül számos hölgy gondoskodik otthon hű társ(ak)ról, akik látszólag igenis viszonozzák a szeretetet, az érzelmeket – még, ha ezt sokszor nehéz is elhinni. A lányok pedig büszkén mutatták be kutyusaikat, cicáikat, nyulaikat a világnak a különleges napon. Merthogy, ki lehetne szemléletesebb példa az emberségre és a gyümölcsöző, példaértékű ember-állat kapcsolatra, mint egy olyan sportoló, aki gyakran embertelen körülmények közt edz, majd ránéz kis szőrgombócára, aki hazavárja, és meglágyul a szíve – hiszen, mégiscsak embernek teremtetett, nemde?
Említhetnénk az ország másik feléből, a nyugati térségből indult kezdeményezést is, mint követendő, megsüvegelendő, szívmelengető, mégis igen jelentős kérdésre rávilágító cselekedet. A hazai másodosztályú focibajnokság vasárnapi fordulójában, a Szombathelyi Haladás és a Budaörs összecsapását megelőzően a játékosok, az edzett, életerős férfiak befogadott, menhelyen élő kutyusokkal az ölükben vonultak a gyepre, a visszajelzések alapján nem is véletlenül. A labdarúgók arcán őszinte mosoly jelent meg kis barátaik bemutatásakor, az akció pedig még a vártnál is jóval nagyobb sikert hozott.
Csupán ennyi, egy nap elég ahhoz, hogy számtalan állati sorsú kisállat kerüljön emberi körülmények közé. Hiszen ők is megérdemlik a gondoskodást és a jobb sorsot. Nem október 4-én, hanem az év minden napján.
Barna Marci
Új hozzászólás