Az interpelláció latin eredetű szó. Az interpellatio (félbeszakítás) szóból ered. A parlamenti életben az országgyűlési képviselő által a kormányhoz intézett szóbeli vagy írásbeli kérdés, melyet felvilágosítás céljából kér. Az interpellációra a kormány illetékes tagja válaszolni tartozik, de meg is tagadhatja.
December 8-án, Dúró Dóra jobbikos országgyűlési képviselő interpellált a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálatnál feltárt hiányosságokkal kapcsolatban. A képviselőasszony a Jobbik Oktatási Kabinetének, valamint az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke. 2014-es országgyűlési képviselő választáson, Budapesten, a 6. választási kerületben (VIII. kerület) indult, ahol harmadik helyezést ért el, de listáról mégis bejutott a parlamentbe.
Beszédében dühös szülőkre utalt, akik szerint a szakszolgálat tevékenysége sérti a nehéz sorsú gyermekek jogait. A szülők szerint a megyei iskolákban nincs szakszolgálati tevékenység, a gyerekek ellátatlanok. A képviselő asszony hivatkozott egy, a Pappné Gyulai Katalin, megyei KLIK vezetője elrendelte, szeptemberben tartott vizsgálat eredményeire. Abból citált részleteket. „A szakszolgálat munkatársai szinte a csak a tagintézményekben (azaz a pedagógiai szakszolgálati tagintézményeiben) tartózkodnak”, iskolákba alig jutnak el. Dr. Bartháné dr. Kmetty Éva főigazgató „a KLIK felé történő adatszolgáltatás terén sem áll a feladata csúcsán”. A vizsgálat szerint szeptemberben a főigazgató 1683 logopédiai szakvéleményről számolt be, az iskolák szerint ez a szám mindössze százhatvan. A Hajdúhadházi Tankerületben mindössze a nevelési tanácsadás működik, logopédia, gyógytorna nem, és így tovább. Ugyancsak az ellenőrzés megállapítása, hogy túlzott költségtérítési összegek kerültek kifizetésre. Konklúzióként megfogalmazta, hogy a szakszolgálatoknál tulajdonképpen nem csinálnak semmit, megkérdőjelezte a főigazgató asszony szakmai alkalmasságát, valamint költségtérítéssel kapcsolatos bűncselekmény lehetőségét is felvetette.
A fentebb említett kitételek bennfentestől származó információk. A vizsgálat nem a nagy nyilvánosság számára készült.
Dr. Bartháné dr. Kmetty Éva mögött több évtizedes szakmai és vezetői tapasztalat áll. 1992-től a Debreceni Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatója, majd 2005-től a Derecske-Létavértesi Kistérség Pedagógiai Szakszolgálatának vezetője. 2014. szeptember 1-étől a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója. A KLIK szeptemberi vizsgálatában feltárt hiányosságairól a legkevésbé tehet. A szakszolgálat munkatervét, feladatait, költségvetését nem ő fogalmazta meg, állította össze. Kulcsár Gergely jobbikos képviselőtárs, Dúró Dórát erősítő parlamenti hozzászólásában már októberi adatokat emlegetett. Az adatok a szakszolgálatok szeptemberi tevékenységét tartalmazzák, tehát még mindig Barthánétől többnyire független számok halmaza.
A főigazgató kinevezése előtt két alkalommal is megbízott vezető irányította a szolgálat ügyeit. A főigazgatói szék egyik aspiránsát szinte egyöntetű elutasítás fogadta. Az év eleji szakalkalmazotti értekezleten a dolgozók kilencvennyolc százaléka alkalmatlannak tartotta vezető tisztség betöltésére. Mégis ő lett az egyik megbízott főigazgató.
Dr. Bartháné dr. Kmetty Évát a szakalkalmazottak 90 százaléka tartotta alkalmasnak, a működtető önkormányzat 3 igen és 2 nem mellett fogadta el kinevezését.
A számok magukért beszélnek. A Kedves Olvasó joga eldönteni, hogy kinek érdekében állhatott a képviselőasszony parlamenti felszólalása.
A Dúró Dóra állításai közül még ragadjuk ki a logopédiai tevékenység két száma közötti különbséget. Irreális. A tizenhárom (1 megyei szakszolgálati székhely, 2 debreceni tagintézmény, 10 járási tagintézmény) szakszolgálatnál közel négyszáz pedagógus dolgozik. Minden szakszolgálat két-négy logopédust alkalmaz, azaz legalább negyvenen igyekeznek a gyerekek kiejtési hibáit korrigálni. Elképzelhetetlennek tűnik, hogy ekkora létszám csak százhatvan logopédiai szakvéleményt „izzadjon ki”.
A pedagógiai szakszolgálatok nehéz feltételek között kénytelenek dolgozni. Oka a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet. Ez a rendelkezés egyetlen tollvonással megszüntette a nagyobb iskolák pedagógiai szakszolgálatait. Ezen szolgálatok feladatai a megyei és kistérségi (majd járási) szakszolgálatokra hárultak. A rendelet nagyobb hangsúlyt fektet a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére, mely több gyógypedagógust igényelt. A szakszolgálatok szakértői bizottságának vezetése is gyógypedagógusi feladattá vált. Magyarországon azonban gyógypedagógus hiány van. A szakszolgálatok gyógypedagógusi igényei csak részben kerültek kielégítésre.
Nem tett jót a szakszolgálati munkának az ott dolgozó pedagógusok munkaidejének negyven órára történő emelése, nyári szabadságuk huszonöt napra csökkentése. Akkor, aki tehette, elhagyta a „fedélzetet”. Később kiigazított a kormány, a szakszolgálatoknál dolgozók is ugyanazokkal a feltételekkel dolgozhatnak, mint iskolákban tanító kollégáik, de ez az intézkedés nem hozta vissza a távozókat. Az idén, a tíz tagintézmény vezetői tisztségére kiírt pályázatokra is mindössze négy aspiráció érkezett.
A szakszolgálatok pedagógusainak többsége utazó tanárokként tevékenykedik. Egy-egy pedagógus jó néhány iskolát lát el. Útiköltségeik jelentősek, mégis mindössze 9 Ft/km kocsifutási díjat kapnak. A havi költségtérítés egy komolyabb tankolásra kevés.
Megint csak taszít, mint vonz a hihetetlen mennyiségű adminisztráció. Vannak olyan szakszolgálati pedagógusok, akik száz-százötven gyermek személyi anyagát vezetik papír alapon és elektronikusan is. Havonta részletes táblázat készítésével kell bizonygatnia elvégzett munkáját. A gyermekek vizsgálatáról készült szakértői vélemények megírása megint csak feladataik köz tartozik. A szülőkkel történő levelezés, értesítések újfent adminisztrációs terhek. Ezek mellett még utazniuk, fejleszteniük is kellene.
Összegzésképpen leírható: a pedagógiai szakszolgálatoknál keményen dolgoznak, még ha az ellenkezőjét igyekeznek is kommunikálni.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás