Egy T 34-es tank emlékeztet a hősökre és a szabadságharc leverésére a debreceni Hatvan utcán, a Posta átjáróval szemben. 1956. november 4-én a benyomuló szovjet hadsereg többek között a Posta épületét lőtte tankokkal.
Vasárnap délelőtt egy ismerős arcra lettem figyelmes az M5 tv csatorna kulturális beharangozó című műsorában. Kerékgyártó Kálmán, Debrecenben élő és alkotó költő, a Nagybányán alakult, Debrecenben működő Maticska Jenő Alkotó és Képzőművészeti Kör elnöke adott rövid interjút a 3. Petőfi Szavalóverseny zsűri elnökeként. A lezajlott rendezvény végeredménye után érdeklődve kerestem meg őt.
Eredeti neve Tanner Ilona, író és költő volt, lélektani lírát alkotott. Bár szociális lázongások nem jellemezték, a szabadverseit mégis az expresszionizmus ihlette, amelyekben az önmegvetéstől az önimádatig bármilyen érzés megtalálható.
Karrierje csúcsán hátat fordított a magyar popszakmának. Külföldi munkájának gyümölcséből Budapesten kis állatkereskedést nyitott. Amikor küzdött a halálos korral, végrendelkezett.
Költő és botanikus volt. A korai költeményei a katonaélethez, valamint a szerelem témájához kötődnek, stílusuk természetes és közvetlen. Eleinte a török elleni háború mellett állt, de később ellenezte azt.
Jászai Mari halotti maszkját adományozta a debreceni Déri Múzeumnak a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója. Ráckevei Anna kedden adta át a különleges ereklyét Angi János múzeumigazgatónak.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.