Helyzet a zavargás után

Most csend honol. Vihar előtti, vagy a felháborodás miatt, de nyugalom honol a menekülttábor környékén. Mélyen azonban izzanak az indulatok. Főleg az ott élőké, mert menekültek jönnek, menekültek mennek, csak ők az állandó jelenlévők, a minden nap félelemben élők.

A június 29-i zavargás utáni napon nyoma sem volt a rendőri készültségnek. Délután negyed háromkor hat „talpas” rendőr próbálta agyon ütni szolgálati idejét. Sehol egy rendőrkocsi, golyóálló mellényes egyenruhás csoport, de a menekültállomás ablakaiból sem lógtak a messziről érkezettek. A 471-es út melletti járdán újra csoportosan lófráltak a migránsok, mintha mi sem történt volna az előző nap.

 Este újfent a Sámsoni úton utaztam a belváros felé. Már csak három rendőr alkotott egy járőrt. A tűzoltóság daruskocsija fordult ki a menekülttábor mellőli útról. Egy járőrautóból két egyenruhás pattant ki, hogy az éppen leállított gyorshajtót igazoltassák. Este tíz óra, de a táborlakók még mindig az utcán rajzottak. Helybéli egy sem. Sötétedés után nem mernek az utcára menni. Félnek.

Két nappal a zavargás után újabb információk láttak napvilágot. Kiderült, hogy hétfőn a Korán taposása elhanyagolható epizódja volt a randalírozásnak. A menekültek a lassú étkeztetés okán háborodtak fel (kétszer annyian élnek a táborban, mint amennyi a befogadóképessége), s a szikrát pedig egy felelőtlen honfitársunk szolgáltatta, ahogy az udvarra kitóduló színes bőrűeket hergelte a kerítésnél. „Köszönjük” a kedves ismeretlennek a hétfő délutánt. Elítélendő magatartásával komoly bajt hozott emberek százaira. Persze, jó magyar szokás szerint, sunyi módon tűnt el a helyszínről, amikor kitört a balhé.

A menekültek a lakhelyüktől egyre messzebb merészkednek. Rendszeresen kijárnak a Zsibire is. Aki harmincért akar májkonzervet szerezni, tőlük megkapja. Az élelmezésükre szánt tartósított árut rendszeresen kiviszik a használtcikk piacra. Mióta miattuk izzanak az indulatok, kissé körültekintőbben értékesítenek. Az ellátmányt neppereknek passzolják el, akik ráteszik a dobozonkénti tíz forint hasznukat, s még így, negyvenért is viszik, mint a cukrot, mivel áruk a boltokban hatvan forint felett kezdődik.

Hipermarketekben is csapatostul fordulnak elő. Ismerősi körben többen panaszkodtak félelemről. Számukra minden idegenből érkezett potenciális gyilkos. Feltételezik, hogy valamelyiknek ott lapul a zsebében egy pisztoly, vagy testére erősített bombával sétál a tejtermékek gondolái közt.

A félelem uralja a várost. A debreceniek nem érzik magukat biztonságban. Mi a garancia arra, hogy nem fordul elő újra, a hétfőihez hasonló zavargás? A menekültáradatban hány terrorista léphet hazánk területére? Intézkedések csak verbálisan léteznek. A három rendőr nem megnyugtató erő a menekülttábor környékén. Minek kell még megtörténnie, míg végre a lakosságot megnyugtató konkrét, határozott intézkedésekre kerül sor?

Somogyi Ferenc