Március 30-án a nyári időszámítás beköszöntekkor ne felejtsük hajnali 2-ről 3-ra állítani óráinkat! Vagyis, ne felejtsünk el kevesebbet aludni!
Hazánkban 1980-ban vezették be az évi kétszeri óraátállítást, amelyet azóta egy 1996-os kormányrendelet is szabályoz. Így lett nyári és téli időszámításunk. Előbbi március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart, utóbbi a köztes időre érvényes. Az órával való taktikázást kezdetben az energiahiány indokolta, mára azonban az átállítás jelentőségéről megoszlanak a vélemények.
Kontinensünkön először Franciaországban, 1976-ban vezették be a mutatótekergetést. Van olyan ország is, ahol azóta már eltörölték, így náluk a mindenkori nyári számítás érvényes.
Benjamin Franklintől származik a nyári időszámítás bevezetésének ötlete. A módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség közötti nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Vagyis, ha minél nagyobb arányban kihasználható a napsütés, kevesebb lehet a villamos energia felhasználása.
De vajon megtérül ma?
Megváltoztak az energiafelhasználási szokások, elsősorban modernizálódtak, teret hódítottak például az energiatakarékos izzók, de manapság a közvilágítás is alkalmazkodik a fényviszonyokhoz. Az éjszakák időtartama pedig óramutatástól függetlenül azonosak. A mérleg másik serpenyőjébe kerül az, hogy egyre több elektromos fogyasztási gépet használnak a háztartások, az árammal való spórolás pedig még sokaknak gondot okoz. A tévézési szokások is változtak, egyre több a csatorna, az éjjel-nappal sugárzott adásainak köszönhetően pedig megnőtt az előttük töltött idő is.
Többeknek nehezére esik az átállás, egészségügyi panaszokat emlegetnek, de az átállítást követő napokban a fáradtság, kialvatlanság miatt gyakoribbak a balesetek is.
Magyarországon egyelőre senki nem tudja biztosan, megéri, vagy sem az órát átállítani évente kétszer. Addig pedig marad az, hogy most hét végén lefekszünk aludni - egy órával hamarabb
D. B.
Új hozzászólás