Míg régebben a mechanikus biztonságtechnikai eszközök voltak hivatottak életünket, értékeinket védeni, az utóbbi évtizedekben az elektronikus eszközök vették át a szerepet.
Nem csak az átlagbérekkel, hanem, a temetési kultúránk tekintetében is jelentősen le vagyunk maradva a nyugati országoktól, vagy akár az északi szomszédjainktól is. Németországban már csak a temetések öt százaléka „koporsós”. Legtöbben a hamvasztást választják.
A román történelem Decebalt, a dákok utolsó királyát nemzeti hősként tiszteli. A román őseredeztetés (dáko-román kontinuitás) fontos tényezőjeként említi a hódítók elleni önfeláldozó harcot vívó hazafi példaképeként.
A Fogarasi havasok a Déli-Kárpátok legmagasabb vonulata. Az Olt folyásával párhuzamosan, 40 km hosszan húzódik Nagyszeben és Brassó között. Itt található Románia legmagasabb pontja, a Moldován (2544 m) is.
Évtizedeket átívelő magyarság tudatunk fontos része, mondhatnám pillér köve, az ungarische sufnituning. A válogatott szemétből főzött, kuktás pálinkát most nem emlegetném.
Ezerszer leírták már az ámulatnak, áhítatnak, a látványt kiváltó érzelmi kitörésnek az áradozó felkiáltását. Erdéllyel nem lehet betelni. Megismerésére egy emberélet kevés. Aki nem keresi fel, egy óriási élménnyel egész életére szegényebb marad.
Problémáink a jelenben leleddzenek. Épp ezért imádunk nosztalgiázni. Elhatároztuk az újságíró kollegákkal, hogy egy pár alkalom erejéig mi is ezt tesszük, a kedvenc emléktárgyaink segítségével.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.