Sajnos, megint írni kell a belvárosi utcák egyirányúsításáról. A forgalmi rend megváltoztatása az autósoknak inkább bosszúságok forrásává vált, mint a könnyebbséggé.
Az egyirányúsítás bevezetése óta eltelt két hét. Elegendő idő az eddigi tapasztalatok értékelésére, következtetések levonására. Nyugodtan kijelenthető: az új közlekedési megoldások felemásra sikeredtek. Az egyirányúsított szakaszakon valóban megnövekedett az áteresztő képesség, felgyorsult a forgalom, ám a ráhordó utakon katasztrofális állapotok alakultak ki. A tervek ismeretében előre megjósolható volt az áldatlan helyzet bekövetkezése, a gigatorlódások képződése. Szerencsétlen elképzelésnek bizonyult az agglomerációból és a külvárosokból érkező forgalom egy-egy csomópontra (Attila tér, Nyugati és Széchenyi u. kereszteződése) zúdítása. Hiába történt meg a belvárosi utcák közlekedésmodernizálása, a fentebb említett keleti és nyugati csomópont áteresztőképessége az egészet értelmetlenné, fölöslegessé tette.
A forgalomszervezési változások eddig nem tapasztalt méretű dugókat generáltak. Reggelente a Faraktár utcán, a belváros felé, a Lidlig áll a sor, a Vágóhíd utcán a Zsibiig, a Sámsoni úton rendszeressé vált a várostáblától araszolás, sőt akadt példa a dombostanyai elágazásig bedugulásra (eddig nem volt erre példa). Ráadásul a közlekedési lámpák átprogramozása sem sikeredett a legjobban. Erre példa az Ótemető és a Rakovszky utca találkozásának lámpáin végrehajtott módosítás. Az Ótemető utcáról kihajtás idejének rövidítése miatt a reggeli autósor a Budai Nagy Antal utcáig is beáll. Akadt olyan reggel is, amikor a Budai Nagy Antal utcáról befordulni sem lehetett. Az utóbbi két hétben ezen az Ótemető utcán napközben is állandó a lassú előrehaladás. Általában a Víztorony utcáig áll a kocsisor.
A belváros forgalmi rendjének megváltoztatása előtt a tervezők végeztek forgalomszámlálást. Annak adataiból is látni kellett volna, a belvárosban mennyire erős a kétirányú közlekedés. A helyes döntések meghozatala előtt szükségeltetett volna az érintettek, az arra rendszeresen autózók véleménynek kikérése is. Ez nem történt meg, így az önhatalmú döntés következményeit a több ezernyi gépkocsival közlekedő kénytelen elviselni. Ki-ki vérmérséklete szerint próbál a helyzeten úrrá lenni. Az önkormányzat illetékeseit mindenféleképpen emlegetik, csak szépnek, jónak nem.
Drasztikus megoldásra, és persze hozzá sok pénzre lett volna szükség: vagy kitiltani a forgalmat a belvárosból, vagy a korszerűsítések kiterjedtek volna a város főbb útvonalaira is. A belvárosi utcák egyirányúsítását a lehető legkevesebb pénzből igyekeztek megvalósítani. Olyan is lett.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás