Sajnos, napról napra az a legfontosabb hír: mennyien érkeznek kicsi Magyarország határaihoz menekülők, bevándorlók, migránsok, segítségre szorulók, potenciális terroristák, halállal fenyegetettek…
Nagyjából ilyen jelzőkkel, kategorizálásokkal jellemzik, nevezik meg azokat, akik különféle okok miatt elhagyták hazájukat és egy nem teljesen ésszerű útvonalon (Magyarországon keresztül) a boldogabb élet országa felé igyekeznek.
Vannak menekültek és vannak bevándorlók. Ez utóbbiak többnyire azzal a szándékkal özönlenek, hogy jobb életük legyen, mint korábban, bárhol éltek is. A menekülteken segítenünk kell, ez keresztényi hitünk, kötelességünk. De a gazdasági bevándorlókat nem tudjuk befogadni, továbbengedni az országunkon regisztráció nélkül pedig felelőtlenség és mulasztásos jogsértés. És még itt vannak a terroristák. Isteni, allahi táptalaj a mostani helyzet számukra. Őket hogyan szűrje meg a magyar hatóság, ha se emberük, se idejük, semmiféle segítségük nincs. Az Unió pedig hetek-hónapok óta értekezletekben, egyeztetésekben, kvótákban gondolkodik.
De ezt a beözönlő tömeg nem várja meg.
Amíg az egyeztetés, értekezletesdi tart, addig is kezelni kell a helyzetet, most már nem is napról napra, hanem óráról órára. Az Európai Unió tehetetlennek bizonyult eddig, a baloldali-liberális oldal pedig politikai haszonszerzésre használja az eseményeket, demagóg, közhelyes, színjátékos akcióival. És még egy kérdés: vajon az általuk kiosztott ételek és italok, amit eldobál, sínek közé rugdosnak egyes bevándorlók, átvándorlók, kinek a pénzéből vették a segélyt osztók. Gyanítom, hogy nem ők dobták össze a forintokat.
Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Nektek, akik hallgattok
engem, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik
gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és
imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik
arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is.
Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd
vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is
bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek,
milyen jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik
azokat, akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is
jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik.
Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára
számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit
kapjanak vissza. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok
kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok, így nagy jutalomban részesültök,
és fiai lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a
gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne
mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne
ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és
nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött,
megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel
ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.”
Lk 6,27-38
Új hozzászólás