Történelem: Kassa bombázása

A bombázás után

Hetvenhárom éve, 1941. június 26-án Magyarország véglegesen a háborúba sodródott. Ezen a napon ismeretlen felségjelzésű katonai gépek Kassát bombázták. Aznap Munkácsra is hullottak bombák. A Bárdossy-kormány be sem várva a vizsgálat eredményét, a szovjeteket okolta a támadásért, és hadat üzent Szovjetuniónak. Másnap reggel magyar bombázók támadták Vinnyicát.

1941. június 22-én a németek hadüzenet nélkül indultak harcba a Szovjetunió ellen. Németország szövetségesei között tudhatta Finnországot, Romániát és Szlovákiát, Magyarországot azonban nem kérték a támadásban történő részvételre. A katonai és politikai vezetők azon igyekeztek, hogyan tudnának bekapcsolódni, a könnyű győzelemmel kecsegtető, gyors háborúba. A váratlan ürügyet Kassa bombázása adta. A mai napig nem tudni, kik bombáztak valójában.

A kassai bombázás napján tizenkét óra után néhány perccel Tiszabornál három orosz vadászgép géppuskázta a Körösmezőről Budapestre tartó sebesvonatot.

Tizenhárom órakor a Heringesnél települt magyar légvédelem három kétmotoros gépet észlelt. A gépek típusát nem ismerték fel, felségjeleket nem láttak. A beázott telefonvonal miatt nem tudtak riasztani. A gépek Kassa fölé érve kioldották bombáikat, majd éles bal fordulóval kirepültek a város légteréből. A Bükkábrányban állomásozó vadászszázadot riadóztatták, de a felszálló Fiat CR-42-sek csak megközelíteni tudták a távozó gépeket.

Kassára huszonkilenc, a szomszédos falura egy bomba hullott. Kettő nem robbant fel. A fel nem robbantak, szovjet típusú, 105 kilós bombák voltak. A bombázás következtében harmincketten haltak meg.

A támadással kapcsolatban számtalan változat látott napvilágot. Egyesek szerint a magyarok bombázták a várost, hogy aztán a Szovjetuniónak hadat üzenhessenek. Mások szerint a németek támadtak, segítve az ország hadba lépését. Felmerült a román bombatámadás lehetősége is. A román hadsereg nagy része orosz földön harcolt, miközben a magyar honvédség teljes létszámban körleteikben tartózkodtak. A románok attól féltek, hogy hátországuk gyengeségét kihasználva, Magyarország katonai erővel szeri vissza Dél-Erdélyt.

Vadabb teóriákkal is előrukkoltak, de mostanság úgy tűnik, tévedésből valóban orosz gépek bombáztak. Az eredeti célpontjuk Eperjes lehetett, ahol német katonai adó megsemmisítését kaphatták feladatul. Kassa és Eperjes központja hasonlít egymásra, mindkettő jellegzetessége az észak-déli irányú ovális főtér. Az ezer kilométerről felszálló szovjet gépek valószínűleg navigációs hiba miatt szórták bombáikat Kassára.

A magyar kormánynak a támadás remek ürügyül szolgált. Horthy kormányzó sem ellenkezett, így a kis Magyarország belépett a nagy Szovjetunió elleni háborúba.

A honvéd vezérkar a negyvenezer fős, hazai viszonyok között jó felszereltségűnek mondható Kárpát hadtestet küldte a frontra. Ami itthon megfelelt, orosz földön elavultnak bizonyult, mint ahogy a később kiküldött seregtestek (pl. 2. magyar hadsereg) esetében is bebizonyosodott.

Magyarország megint a vesztesek oldalán élte meg a II. világháború végét, mert vakon hitt a német győzelemben. Nagyon súlyos árat fizettünk, Kassa bombázása reakcióként meghozott döntésért.

Somogyi Ferenc

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.