Budapest, 2014. május 6., kedd (MTI) - Az eddigiektől számos ponton eltérő munkarend vár a ma megalakult Országgyűlés képviselőire az új házszabály alapján, amely a plenáris ülésről a bizottságokba terelte a részletes vitákat.
A parlament tavasszal, utolsó rendelkezései között fogadta el az új házszabályi rendelkezéseket a kormánypártok javaslatára.
Az egyik legnagyobb újdonság, hogy a házelnök egy bizottságot jelöl ki a részletes vita lefolytatására, de más bizottság is bejelentheti, hogy a javaslat egy részét meg kívánja tárgyalni.
A képviselők az általános vita napirendre vétele után három napig nyújthatnak be módosító indítványokat a részletes vitára, korábban ezt a határidőt az általános vita vége jelentette.
A módosító javaslatok megtárgyalása után minden bizottság jelentést nyújt be, valamint egy olyan bizottsági módosító javaslatot, amely a bizottság által támogatott képviselői módosító indítványokat, illetve a testület saját indítványait tartalmazza. A bizottságok állásfoglalásáról először az eredeti javaslat előterjesztője nyilatkozhat, majd a törvényalkotási bizottság értékeli a jelentésekben foglalt módosításokat.
A törvényalkotási bizottság vezetője az Országgyűlés törvényalkotási alelnöke, a fideszes Gulyás Gergely lesz, akinek feladata összegezni a különböző bizottsági jelentéseket, illetve azokat akár ki is egészítheti. Az előterjesztő az ezek alapján kialakult egységes javaslatot a törvényalkotási bizottság elnökének küldi meg, aki továbbítja azt a házelnöknek.
A vita ezt követően visszakerül az Országgyűlés plenáris ülésére, ahol a képviselők dönthetnek a kialakult javaslat végleges elfogadásáról.
A házszabály értelmében a frakcióalakításhoz legalább öt képviselő szükséges, de az önálló listán parlamentbe jutó pártoknak már három mandátum után is képviselőcsoportjuk lehet.
Formailag megszűnik a korábbi, hosszadalmas név szerinti szavazás, amikor a képviselők nevük elhangzása után szóban szavazhattak. A név szerinti szavazás fogalma ezentúl a szavazatszámláló gép alkalmazásával történő nyílt szavazással egyezik meg.
A nemzetiségi szószólók a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontok tárgyalásakor fejthetik ki véleményüket a plenáris ülésen, továbbá ezekben az ügyekben határozati javaslatokat terjeszthetnek elő és kérdést tehetnek fel, a szavazásokban azonban nem vehetnek részt. A szószólók anyanyelvükön is felszólalhatnak.
Változik a költségvetés elfogadásának menete is, megszűnik ugyanis az a korábbi gyakorlat, amikor a költségvetés fő számait egy külön vitaszakasz után fogadták el, majd utána a fejezeteken belül újranyitották a vitát.
A képviselői tiszteletdíj csökkenthetővé válik, ha a képviselő igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés, vagy a bizottság törvényben meghatározott számú ülésén.
Előírás továbbá, hogy a törvényjavaslatok benyújtásától legalább hat napnak kell eltelnie az általános vita megkezdéséig, a házszabálytól való eltéréshez pedig négyötödös többség kell.
Az ülések kezdetekor a képviselők és az ülést vezető elnök felállva köszöntik a választópolgárok közösségét, valamint - az ülésvezető felszólítására - a köztársasági elnököt.
A házszabály a mindenkori parlamenti többségre bízza, milyen gyakorisággal ülésezzen a Ház.
Új hozzászólás